A veszélyhelyzet megszüntetése küldheti padlóra a Dunaferrt
Rendkívül gyors intézkedésekre van szükség a frissen megalakult Tisza-kormány részéről a Dunaferr helyzetének rendezése érdekében. A vállalatnál 2700 munkavállaló elbocsátása ellenére a problémák nem oldódnak meg, hiszen csupán 1100-an találtak új munkát a bocsátás után.
„Ha pozitívan tekintek előre, akkor azt mondanám, maximum 2-3 hét áll rendelkezésre, hogy a vasmű sorsáról döntés szülessen,” mondta a Népszavának Magyar Zoltán, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. A cég jelenlegi működése elválaszthatatlan az Orbán-kormány által bevezetett veszélyhelyzeti intézkedésektől.
Amennyiben a veszélyhelyzet státusza megszűnik, és nem történik jogi átvezetés, a vasmű alól kicsúszhat a talaj – figyelmeztetett Zoltán. A kormány éppen a veszélyhelyzeti szabályozás alapján biztosítja a cégcsoport fizetőképességét és a még munkában lévő dolgozók bérét a Bérgarancia Alapból és költségvetési forrásokból.
Ha a veszélyhelyzet május 13-án ténylegesen véget ér, ahogy az a jogszabályi környezet alapján várható, ez a kormányzati támogatás is megszűnik, ami azonnali bérleállást és a meglévő szakembergárda távozását okozhatja.
Magyar Péter, a leköszönő kabinet képviselője, már jelezte a kormánynak, hogy a határidő május végéig való meghosszabbítását kérik. A kormány a veszélyhelyzeti szabályozás keretein belül gyakorlatilag teljes állami irányítás alá vonja a Dunaferr-csoport felszámolási folyamatát. Azonban a jogrend hirtelen váltása komoly akadályokat jelenthet, hiszen az általános csődjog nem biztosítana speciális kereteket a szükséges üzemeltetéshez.
Az új kormány előtt álló helyzet nem egyszerű, mivel napokon belül dönteniük kell arról, hogy fenntartják-e az értékesítés lehetőségét új, stabil jogi keretek kialakításával, a veszélyhelyzeti jogrendet elhagyva, vagy a felszámolás irányába mozdulnak, ami végleges bezárást jelentene a Dunaferr számára – nyilatkozta Magyar Zoltán.
Az egykori Dunaferr megmentésére eddig becslések szerint több mint 100 milliárd forintnyi állami forrás lett felhasználva, ennek ellenére az üzem gyakorlatilag leállt. Az állam utolsó próbálkozása a brit-indiai Liberty Steel-csoportban rejlett, de tavaly nyáron 2700 embert bocsátottak el egyszerre, a munkavállalói érdekképviseletek szerint az elbocsátottak közül mindössze 1100-an találtak maguknak új munkalehetőséget.
