Megszűnik a MOME kuratóriuma: a modellváltás jövője kérdésessé válik
Csütörtökön, 2026. április 30-án bejelentésre került, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriuma és felügyelőbizottsága lemondott. Ily módon a MOME történetének egyik legjelentősebb pillanatához érkezett, hiszen ez volt az első olyan egyetem Magyarországon, amely 2020-ban alapítványi fenntartás alá került.
Böszörményi-Nagy Gergely, a kuratórium elnöke vezetésével a teljes állomány befejezi a tevékenységét, ami jelentős változást hozhat az intézmény életében. Az alapítvány az állítólagos belső feszültségek és a szenátus által javasolt vezetők figyelmen kívül hagyása miatt indult meg ez a folyamat. Az egyetemi közösség többsége elégedetlen volt a döntésekkel, így az ellenállás egyre intenzívebbé vált, megkérdőjelezve a kuratórium legitimitását és működőképességét.
Az alapítvány lemondása arra utal, hogy a modellváltás, amelynek célja az egyetemek nagyobb autonómiája volt, továbbra is vitatott kérdések forrása. Magyar Péter leendő miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, hogy a visszaállítandó egyetemi szenátusok prioritása lenne az uniós Helyreállítási Alap (RRF) elnyerése érdekében, ami további kérdéseket vet fel az egyetemek jövőjével kapcsolatban.
Ezek a fejlemények új irányvonalat jelentenek a magyar felsőoktatásban, ahol a szenátusok szerepe és a döntéshozatal átláthatósága mind fontosabbá válik a jövőben. Zádori Bence, aki a részleteket feltérképezi, megjegyzi, hogy a kuratórium lemondása nemcsak a MOME, hanem a többi alapítványi fenntartású intézményre is hatással lehet, mivel a modellváltás összességében elveszítheti stabilitását.
A MOME történetének ez a fejezete azt jelzi, hogy a jövőbeni döntések, amelyek a hazai felsőoktatás átalakulását célozzák, újabb vitákat generálhatnak, és szükségessé válhat a párbeszéd a már érintett felek között. Az események megfigyelése további kulcsfontosságú tényező a magyar felsőoktatás átalakulásának megértésében.
