Szankciók és Profitnövekedés: A NIS Új Fejleményei
A NIS, Szerbia egyedüli olajfinomítója, amely amerikai szankciók alatt működik, június 16-án lejáró határidővel küzd a bizonytalanságokkal. Azonban a cég közzétette, hogy 2026 első negyedévében nettó nyeresége 2,8 milliárd dinár (28 millió dollár/24 millió euró) volt, ami 86%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A nyereség jelentős részét az olcsóbb olajkészletek és a közel-keleti háború által generált emelkedő globális olajárak biztosították, amelyeket a seenews.com is jelentett. Ugyanebben az időszakban a NIS árbevétele 66,2 milliárd dinárra csökkent, 8%-kal elmaradva az előző évi adatoktól, mivel a kőolajtermékek értékesítésének volumene 18%-kal csökkent, elérve a 592,2 ezer tonnát.
Az EBITDA, amely a kamatok, adók és értékcsökkenés előtti eredményt jelenti, viszont 29%-kal, 11 milliárd dinárra emelkedett, mivel a Brent nyersolaj átlagára az első negyedévben 7%-kal nőtt, hordónként 80,6 dollárra (69 euróra). A NIS jelentése szerint az értékesítési volumencsökkenés várható volt, mivel december elején le kellett állítaniuk a Pancevo városában található finomítót az amerikai szankciók miatt, amelyek a feldolgozásra szánt nyersolaj hiányából fakadtak.
Az Egyesült Államok Külföldi Vagyonkezelési Hivatalától (OFAC) ideiglenes engedélyt kaptak, amely lehetővé tette számukra a finomító január közepi újraindítását. Ennek ellenére a leállás hatással volt a finomítás mennyiségére, amely 2026 első negyedévében 642,8 ezer tonnára csökkent a 2025 első három hónapjában elért 853 ezer tonnáról. Az olaj- és gáztermelés 280,3 ezer tonna olajegyenértéket tett ki, ami kis mértékű emelkedést mutat 2025 első negyedévéhez képest, amikor 277,5 ezer tonnát regisztráltak.
Fontos megjegyezni, hogy az első negyedévben a NIS három külön engedélyt kaptak az OFAC-tól, amelyek lehetővé tették számukra a normális működésüket. Az OFAC legutolsó működési engedélye április 17-én lejárt, viszont a hónap elején az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma újabb, két hónapos szankciómentességet adott a NIS-nek, amely lehetővé teszi a működés folytatását június 16-ig.
A jövőbeni amerikai szankciók hatásainak előrejelzése azonban nehézkes, a NIS vezetősége pedig figyelmeztet, hogy a jelenlegi várakozásaik és becsléseik eltérhetnek a tényleges eredményektől. A vizsgált időszak alatt a cég 6,3 milliárd dinárt különített el beruházásokra, főleg az olaj- és gáztartalékok feltárására, míg a bankokkal szembeni adósságát 373,7 millió euróra csökkentette a 2025 végén fennálló 396 millió euróról.
Az amerikai Pénzügyminisztérium 2025 januárjában bejelentette a NIS-sel szembeni szankciókat, követelve az orosz tulajdonosok kivonását a vállalat részvényesi struktúrájából. A NIS 44,85%-át a Gazprom Neft birtokolja, míg a szerb államnak 29,87%-os részesedése van, a fennmaradó rész pedig kisebbségi részvényesek kezében van.
Továbbá, januárban a MOL bejelentette, hogy kötelező érvényű megállapodást írt alá a Gazprom Nefttel a NIS 56,15%-os részesedésének megvásárlásáról, a május 22-ig történő tárgyalások lezárásával. Az előző évben a NIS nettó vesztesége 5,6 milliárd dinárt tett ki, míg az azt megelőző évben nettó nyereséget könyvelhetett el 10,1 milliárd dinárra, mivel az amerikai szankciók súlyosan érintették a finomítási és értékesítési volumenüket.
