A Magyar KKV-szektor Új Gazdasági Korszak Előtt Áll
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) működési környezete az utóbbi évek során jelentős átalakuláson ment keresztül. A 2010-es évek extenzív növekedési modellje, amelyet a foglalkoztatás bővülése, alacsony kamatok és bőséges uniós források jellemeztek, mostanra elérte határait. Az előttünk álló következő időszak új feltételek között kezdődik, beleértve a szigorúbb finanszírozási környezetet és a csökkenő munkaerőtartalékokat, amelyek új kihívások elé állítják a magyar vállalkozásokat. Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozza, hogy a hazai kkv-k és a körülöttük lévő finanszírozási ökoszisztéma alkalmazkodóképessége lesz a következő évek legfontosabb kérdése.
Az új növekedési ciklus nem épülhet ugyanarra a logikára, mint a korábbi, hiszen a termelékenység, a technológiai alkalmazkodás és a hatékonyságjavítás válik kulcsfontosságúvá. A kkv-k jelenleg rendkívül sokféle kihívással néznek szembe, beleértve a keresleti, költség- és termelékenységi problémákat. Különösen aggasztó a vállalkozások digitalizáltsága, amely messze elmarad az uniós átlag mögött; a mesterséges intelligencia alkalmazását is figyelembe véve a hazai kkv-k aránya csupán az EU-s átlag felét képes megközelíteni.
A beruházási aktivitás csökkenése szintén figyelmet érdemel, hiszen Magyarország a 2010-es évek legdinamikusabb beruházói pozíciójából a sereghajtók közé süllyedt az uniós rangsorban. A finanszírozási feltételek megváltozása is jelentősen befolyásolja ezt a helyzetet, mivel a piaci kamatok a legmagasabbak közé tartoznak az EU-ban. Ez a magas költség sok vállalkozást elriaszt a fejlesztésektől. Az elmúlt évek során a Széchenyi Kártya Program hitelei bizonyították, hogy a kedvezményes kamatozású finanszírozási konstrukciók őrizhetik meg a beruházási aktivitást és tompíthatják a gazdasági ciklusok hatásait.
A finanszírozás mára nem csupán likviditási kérdés, hanem a kkv-k versenyképességének megőrzéséhez szükséges termelékenységjavító beruházások és technológiai fejlesztések végrehajtásának alapja is. A KAVOSZ koordinációs szerepet játszik ebben a rendszerben, összekapcsolva a vállalkozásokat, a finanszírozó bankokat, a garanciaszervezeteket és az állami forrásokat. Az ország minden régiójában elérhető, több mint 60 banki és pénzügyi partnerrel együttműködve az elmúlt 24 évben több mint 150 ezer vállalkozással léptek kapcsolatba.
A széles körű, kiszámítható finanszírozási rendszerek makrogazdasági hatásait független elemzések is támogatják, amelyek alapján a beruházási aktivitás, a foglalkoztatás és az adóbevételek számottevően javulhatnak. E hatások mellett a finanszírozási infrastruktúra valódi értéket csak akkor teremt, ha a partnerek – vállalkozások, bankok, garanciaintézmények és állami, uniós partnerek – összehangoltan működnek együtt.
A jövőbeni uniós fejlesztéspolitikai trendek is ezt a kooperációt erősítik, hiszen a következő finanszírozási ciklus várakozások szerint a kombinált pénzügyi megoldások felé fog elmozdulni, egyesítve a hiteleket, garanciákat és visszatérítendő támogatásokat. Azok a rendszerek, amelyek képesek alkalmazkodni ehhez a rugalmas modellhez, kulcsszerepet játszanak a fejlesztési források hatékony és gyors eljuttatásában a vállalkozásokhoz.
Kiemelt prioritások közé tartozik a technológiai váltás, a zöld átállás és a generációváltás. A digitalizáció integrálása, energiahatékonysági fejlesztések, valamint a cégutódlást támogató eszközök iránti kereslet folyamatosan növekszik. A választ az adhatja, ha a finanszírozási palettát megújítják és az együttműködés alapjait erősítik, lehetővé téve a piaci, állami és uniós források hatékony együttműködését.
Az előttünk álló időszak kulcsfontosságú kérdése, hogy az állami, piaci és uniós finanszírozási eszközök miként épülnek egymásra, hogyan járulnak hozzá a hazai kkv-k versenyképességének javításához. Ehhez nem csupán egyetlen intézmény, hanem egy jól működő, összhangban lévő rendszer szükséges.
Az a vállalkozás lehet a következő ciklus nyertese, amely képes alkalmazkodni a megváltozott gazdasági körülményekhez, növelni a termelékenységet, integrálni a technológiákat, és ahol szükséges, felfrissíteni a tulajdonosi és menedzsment struktúrákat. Ehhez elengedhetetlen valamennyi szereplő nyitottsága és a gyors, egyszerű, országosan elérhető finanszírozási együttműködési rendszer. A jövő gazdasági ciklusának egyik kulcsa lehet, hogy a vállalkozói ambíció, a finanszírozási hozzáférés és az intézményi koordináció egy irányba mutasson.
