A lakáspiac aranykora: Egy új korszak küszöbén
Egy új kezdet hajnala bontakozik ki a magyar lakáspiacon, miután a Tisza-kormány hivatalba lépése felélesztette a szektort. 1990 óta nemcsak a szociális lakásépítési programok segítették a fejlődést, hanem a 2010-es évek közepétől kezdődően az otthonteremtési intézkedések is optimista előrejelzéseket hoztak. A koronavírus-járvány utáni gyors helyreállás után 2024-re új, kormányzati politikai irányvonalak várhatók, amelyek törekednek a fenntartható fejlődésre.
A lakáspiac fejlődése és visszaesései
Farkas Tibor elemzése szerint az ingatlanpiac története a rendszerváltás után indult el, ahol a lakástulajdonosok száma folyamatosan változott. Az átmeneti időszak – a devizahitel-válság hatásai és az ingatlanpiaci stagnálás – mind hozzájárultak a 2008 és 2014 közötti időszak mélypontjához. A gazdaság fokozatosan helyreállt, 2014-re 18%-os építési engedély-kibocsátás növekedéssel és a lakásadó csökkentésével ösztönözte a hazai építőipart.
A 2014-2020-as időszak: A második aranykor
2014-től kezdve a lakáspiac újra fellendült, amely bár az alacsony bázisról indult, de gyorsan stabilizálódott. A kamatszintek csökkenése és az állami támogatások a lakásépítéseket élénkítették. Az OTP Jelzálogbank adatai szerint 2016-ra az újlakás-piac is beindult, az építési projektek száma drámai mértékben nőtt, hozzájárulva ezzel a piac fellendüléséhez.
A lakáspiac csúcsa és a kormányzati intézkedések hatásai
2018-ra elérte a magyar lakáspiac a legmagasabb szintjét az adásvételek számát tekintve, hiszen a 2008-as válság előtti szintet sikerült túlszárnyalni. A KSH statisztikái szerint az új lakások építése 2015 és 2018 között megduplázódott, míg a kormányzati intézkedések, mint a CSOK és a kedvezményes áfa, erősítették a piaci fellendülést. 2019-ben a társadalmi és gazdasági problémák ellenére, jelentős számú új lakás került átadásra, amely a lakásvásárlások intenzitásának emelkedését tükrözte.
A COVID-19 krízis következményei
2020 márciusában a COVID-19 világjárvány következtében a lakáspiaci aktivitás drámai csökkenést szenvedett el. A keresleti piacot a bizonytalanság jellemezte, míg az új projektfejlesztések lentebb süllyedtek. Azonban a hatóságok ösztönző intézkedései, mint például a lakásáfa csökkentése 2021-ben, újra lendületbe hozták a szektort.
A legújabb válság és a jövőbeli terveink
2022 elején azonban újabb válság lobbant fel az orosz-ukrán háborúval, amely drasztikus inflációt és energiaár-emelkedést hozott. A lakáspiacon a keresleti viszonyok megváltoztak, a vevők nagyobb beleszólást kaptak az árképzésbe, miközben a használatba vehető lakások száma csökkent. 2023-ra az új lakások iránti kereslet csökkent, de az energiahatékony ingatlanok iránti érdeklődés növekedett, így új megoldások bevezetése vált szükségessé. A 2024-es évben várhatóan a kormányzat további támogatási rendszereket fog bevezetni, mint például a CSOK Pluszt, hogy támogassa a jövőbeli gyermekvállalásokat.
Ez az új időszak új kihívásokat és lehetőségeket is hoz, amelyek a lakáspiac jövőjét alakíthatják. A következő elemzésünkben részletesebben tárgyaljuk az Új Gazdaság Politikai Akcióterv lakáspolitikai vonatkozásait.
