Komoly következmények a vendégmunkások eltűnéséből
A külföldi vendégmunkások szerepe napjaink fejlett gazdaságainak alapvető pillére, és ez alól Magyarország sem kivétel. Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója hangsúlyozta, hogy a hazai munkaerőpiac sok ágazatban már nem képes kielégíteni a cégek munkaerőigényeit, ami miatt a külföldi munkavállalók szerepe folyamatosan növekszik.
Pásztor figyelmeztetett arra, hogy ha a vendégmunkások hirtelen eltűnnének, az súlyos gazdasági következményekkel járna. Az iparban termeléscsökkenés jelentkezhet, sőt, bizonyos üzemek akár teljes gyárleállásra is kényszerülhetnének. Ennek következtében a vállalatok megtorpanhatnának a beruházások terén, ami a gazdasági növekedés lassulásához és a GDP visszaeséséhez vezethet.
A legnagyobb mértékben érintett szektorok közé tartozik az autóipar, az akkumulátorgyártás, az élelmiszeripar és a mezőgazdaság, ahol az élőmunka még mindig jelentős szerepet játszik. A cégek a hazai munkaerőpiacon egyre nehezebben találnak elegendő munkavállalót, amint azt a vg.hu is megemlíti.
A munkaerőhiány problémája a fejlettebb térségekben a legégetőbb, főként Nyugat-Magyarországon és a nagy ipari központok környékén, ahol a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék szinte kimerült. Noha a kevésbé fejlett régiókban még található potenciális munkavállaló, a tapasztalatok azt mutatják, hogy 80-100 álláskeresőből csupán 5-6 személy tud hatékonyan elhelyezkedni.
Pásztor Szabolcs hangsúlyozta, hogy a probléma megoldásához nem elegendő a teljes tiltás. Ahhoz, hogy enyhíteni tudjunk a munkaerőhiányon, szükség van a digitalizációra, automatizációra, átképzési programokra, a határon túli magyar munkavállalók megszólítására, valamint a kontrollált vendégmunka fenntartására is. A kutatási igazgató becslése szerint Magyarországon jelenleg körülbelül 100 ezer vendégmunkás dolgozik, ami a foglalkoztatottak körülbelül 2 százalékát jelenti.
A vállalatok számára a legnagyobb kihívást nem csupán a jelenlegi külföldi munkavállalók megtartása, hanem a következő évekre várható növekvő munkaerőigény kielégítése jelenti, mindezt egyre szűkebb munkaerőpiacon.
