Alapellátás Krízise: Riasztó Tények
A magyar egészségügyi rendszerben sürgető problémákra hívja fel a figyelmet egy szakmai konferencián elhangzott elemzés. Az ország területén működő mintegy 6500 háziorvosi praxis közül több mint ezer tartósan betöltetlen, ami rendkívül aggasztó jelenség. A háziorvosok több mint fele már betöltötte a 60. életévét, míg körülbelül 1400 praxisban 70 évesnél idősebb orvosok végzik a rendelést. Az alacsony számú fiatal háziorvos aggasztó, hiszen az 40 év alatti praxisvezetők közül mindössze körülbelül négyszázan dolgoznak az országban.
Cserni István, a verőcei háziorvos, aki az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tagozatának tagja, hangsúlyozta, hogy bár az alapellátás még nem omlott össze, de tartósan instabil helyzetben van. A helyzet súlyosbító tényezője az elöregedő orvoscsoport és a betöltetlen praxisok magas aránya. Az ország egyes térségeiben a praxisok akár 25-30%-a is helyettesítéssel működik, sok helyen az ellátás nem elérhető, így ezek az „ellátási sivatagok” komoly problémát jelentenek a lakosság számára.
A betöltetlen praxisok jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű területeken koncentrálódik, míg az ország többi részén a praxisvégzés lehetőségei bőségesebbek. Ez a diszharmónikus eloszlás tovább rontja az orvosok elérhetőségét, ami újabb kihívások elé állítja az egészségügyi rendszert. A finanszírozási modell sem kedvez a helyzet javításának, mivel a rendszer nem támogatja a nagyobb, komplexebb praxismodelleket, hanem inkább a költségminimalizáló, alacsony betegszámú körzeteket preferálja.
Addig, amíg a háziorvosok jelentős része a munkaideje nagy részét adminisztratív és szervezési feladatok végzésével tölti, a szakdolgozói struktúra is elöregedett, a magasan képzett szakemberek aránya alacsony. Cserni István rámutatott, hogy a jelenlegi állapot nem biztosítja, hogy minden orvos a végzettségének megfelelő feladatot lásson el, ami tovább rontja a hatékonyságot és a minőséget is. A klasszikus háziorvosi életpálya, amely évtizedeken át tartó praxisleválasztásra épülne, egyre kevésbé vonzó a fiatalabb generáció számára, mivel a részmunkaidős és rugalmas munkalehetőségek gyakorlatilag hiányoznak az egészségügyi szektorból.
Cserni István figyelmeztetett arra, hogy ha nem történnek érdemi változások, az alapellátás további gyengülése elkerülhetetlenné válhat, és egyes térségekben a szolgáltatások fenntartása egyre nehezebb feladattá válik. Már most is átlagosan 35 napot kénytelenek várni a betegek a járóbeteg-szakellátásban, de az egyes szakterületek között e várakozási idő jelentősen eltér.
