Társadalmi Egyeztetés az Ügynökakták Nyilvánosságra Hoztatalaéról
2026. július 4-én megkezdődött az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló társadalmi egyeztetés, amely célja a múlt titkosszolgálati tevékenységeinek feltárása. A kormány a jelenlegi jogszabály helyett egy teljesen új törvény elfogadását javasolja, mivel az eddigi rendelkezések több hiányossággal küzdenek.
Szondi Vanda, a kormány szóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány ülése keretében foglalkoztak az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának kérdésével, és döntöttek egy új törvényjavaslat benyújtásáról, amely a 1990-es rendszerváltást követő ígéretek teljesítésére irányul.
A közzétett dokumentumok július 11-ig véleményezhetők a kormány hivatalos e-mail címén. A tervezett jogszabály célja a történeti iratokhoz való hozzáférés bővítése, amely elősegíti a tudományos kutatást és erősíti a társadalmi bizalmat. Az új törvény október 20-án lép hatályba, lehetővé téve az állambiztonsági nyilvántartások online elérhetőségét.
A tervezet eltér a korábbi megfogalmazásoktól, mivel elhagyja a „hálózati személy” fogalmát, és helyette olyan egyéneket határoz meg, akik az állambiztonsági hálózat működésével összefüggenek, de nem megfigyeltként vagy áldozatként szerepelnek.
A törvény hatálybalépését követően a titkosszolgálatoknak kötelező átvizsgálniuk a nyilvántartott irataikat, majd gyors döntést hozniuk azok minősítéséről. A dokumentumok, amelyeknél a titokgazda a titkosítás fenntartását kéri, a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság véleményezése alá esnek, ahol történészek és jogászok is részt vesznek.
Első lépésben nyilvánosságra kerülnek a hatos kartonok, amelyek a beszervezett személyeikkel kapcsolatos adatokat tartalmaznak, valamint a mágnesszalagok, amelyek az operatív és hálózati nyilvántartásokat rögzítik. E tervek alapján az alapvető személyi azonosítók és egyéb érzékeny adatok védelme érdekében adatokat anonimizálnak, garantálva az áldozatok jogainak védelmét.
A jogszabály javaslata a közeljövőben kerül bemutatásra az Országgyűlés elé, amely remélhetőleg egy átláthatóbb és korszerűbb keretet biztosít a múlt felfedezésére, hozzájárulva ezzel a nemzeti emlékezet hiteles megőrzéséhez.
