Vége van a gondolatbűnözésnek Magyarországon: bezár a digitális ÁVH?
A közelmúltban a magyar parlament ülése foglalkozott a 2025 végén bevezetett validátori rendszer megszüntetését célzó törvényjavaslattal, amely korábban jelentős korlátozásokat jelentett a kripto világában. A kriptovaluták világával kapcsolatos legismertebb félelmek tapasztalhatók: a technológia sokak számára még mindig misztikusnak tűnik, és a megközelítés eddig inkább elítélő volt, mint támogató.
Farkas Tibor írása szerint a Chainalysis által készített 2025-ös globális kripto-elfogadási index Magyarországot a 66. helyre sorolja, amely bár a környező országokkal összevetve nem rossz, mégis bizonyítja, hogy van hova fejlődni. Becslések szerint hazánkban körülbelül 200-300 ezer ember érintett a blokklánc technológiában, de a pontos számok megismerése továbbra is kérdéses.
A blokkláncok a pénzügyi világ forradalmi átalakulását képviselik, a tranzakciók rögzítése egyre újabb területekre terjed ki, legyen szó ingatlanokról vagy kötvényekről. A kripto használata azonban árnyoldalaival is összefonódik, hiszen sokszor csalások, piaci manipulációk és nemkívánatos tevékenységek felbukkanását eredményezheti.
Az elmúlt időszak jogalkotói lépései, különösen a validátori rendszer bevezetése, a kriptovaluták használatának kriminalizálását célozták, így olyan érzést kelthettek, mintha a technológiai fejlődést meg akarták volna állítani. A törvény jellege megkérdőjelezte az innováció lehetőségét, miközben az alternatív megoldások globális szinten folyamatosan fejlődnek.
A változás szele
Az új kormány bejelentette, hogy eltörli a kriptopiacon a validálási eljárást, amit az Európai Unió is bírálati alá vont. Emellett bemutatták a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatásokat érintő törvényjavaslatot, amely a belső piac megvalósítása érdekében kívánja csökkenteni a versenyt korlátozó feltételeket.
Az előzmények között szerepel a hazai kriptopiacot szabályozó 2024. évi VII. törvény és az ezt követő szabályozások, amelyek számos korlátozást okoztak a szektorban. A Tisza Párt győzelme után Magyar Péter, a kormány képviselője, kifejezte szándékát, hogy átfogóan felülvizsgálják a törvényeket, és visszaállítsák a kriptovaluták használatának legitimitását.
Tanács Zoltán, a Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetője, a jelenlegi, piackorlátozó szabályozás megszüntetésének fontosságát hangsúlyozta, kijelentve, hogy az innováció visszaállítása érdekében elengedhetetlen a piaci környezet megkönnyítése.
A parlamenti vita
A törvényjavaslat parlamenti vitájában a tagok között megoszlott vélemények fogalmazódtak meg a kriptoeszközök szabályozásának jövőjéről. Nacsa Lőrinc (KDNP) például a javaslat félmegoldásként értékelte, míg a Mi Hazánk képviselője, Apáti István, a büntető törvénykönyvi rendelkezések felülvizsgálatát javasolta. Molnár János (Tisza) felhívta a figyelmet a kriptovaluták jogi státuszának abszurditására, különös tekintettel arra, hogy a törvény bevezetése előtt már sokak számára elérhető volt a blokklánc technológiája.
Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, az új MiCA szabályozás melletti érvet hangoztatta, kiemelve, hogy a jelenlegi szabályozás nem tartható fent, mivel a kriptovaluták határokon átívelő kereskedést tesznek lehetővé.
Összességében a parlamenti vita rávilágított a kriptoeszközök és a blokklánc alapú innovációk jövőjére Magyarországon. A változás iránti akarat is megnyilvánult, ugyanakkor a törvényhozás részéről a téma mélyebb megértése és a felmerülő kérdések átgondolása továbbra is lényeges ahhoz, hogy a magyar kriptopiac valóban versenyképes és biztonságos legyen a jövőben.
