A foci-vb sötét oldala: óriási költségek és néma figyelem
Miközben a FIFA klímavédelem iránti elköteleződését hangsúlyozza a kommunikációjában, a gyakorlatban ez a vállalás súlyos ellentmondásokkal néz szembe. Az idei labdarúgó-világbajnokság, amely az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közreműködésével zajlik, minden idők legnagyobb karbonlábnyomával büszkélkedhet, amelyet elsősorban a repülőhasználat okoz. László B. Katalin cikkében kiemeli, hogy a torna mérete és a földrajzilag szétszórt helyszínek választása tovább súlyosbítja a helyzetet.
A világbajnokság rendezvényének igazi nagy vesztese a bolygó. A korábbi 32 csapattal szemben most 48 válogatott versenyez, 104 mérkőzést játszanak el 16 különböző helyszínen. A távolságok gyakran meghaladják a 4000 kilométert, amit a szurkolók leginkább repülővel tudnak megtenni. Az előrejelzések alapján a torna karbonlábnyoma várhatóan eléri a 9 millió tonnát, ami majdnem kétszerese az előző világbajnokságokéihoz képest.
A repülés dominálja a kibocsátást
Szász Anna Dorottya, a Green Policy Center junior elemzője, hangsúlyozza, hogy a világbajnokság üvegházhatású gázkibocsátásának körülbelül 85 százaléka a légi közlekedésből származik. A bosnyák válogatott például több mint 5000 kilométert repült a torna során, ami a világ két legnagyobb városa, Lisszabon és Moszkva közötti távolságot is meghaladja.
Szurkolók utazásai és annak következményei
Az angol szurkolók esetén, akik a döntőkig követik csapatukat, egyéni karbonlábnyomuk elérheti a 3,5 tonnát. Egy mérkőzés összesített karbonlábnyoma az utazásokkal együtt akár 72 ezer tonnára is rúghat, ami 48 ezer autó éves kibocsátásának felel meg. A FIFA ígéretei a klímavédelemre 2040-re klímasemlegességet céloznak, azonban a mostani torna méretei és logisztikája megkérdőjelezik e vállalások hitelességét.
Környezeti hatások és játék időjárási kockázatai
A világbajnokság nem csupán hozzájárul a klímaváltozáshoz, hanem a torna résztvevőit is egészen valós kockázatoknak teszi ki. A Philadelphiában zajlott Franciaország–Irak mérkőzés heves időjárási jelenségei, mint erős esőzés, szél és villámlás, például megakadályozták a játék további lebonyolítását. Az előrejelzések arra figyelmeztetnek, hogy a torna 16 helyszínének 14-ben a nedves gömbhőmérsékleti index meghaladja a 28 °C-ot, egészségügyi kockázatot jelentve a sportolókra nézve.
A FIFA hitelessége kérdéses
A FIFA irányultságát tovább kérdőjelezik, hogy a szervezet partnerséget kötött a szaúd-arábiai Aramco olajvállalattal, amely a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátójának számít. A következő világbajnokságok, amelyek 2030-ban három kontinensen zajlanak, és 2034-ben Szaúd-Arábia ad otthont nekik, szintén a számottevő távolságokkal, valamint új stadionok és energiafelhasználásuk révén komoly terhelést jelenthetnek a környezetre.
Fenntarthatósági lehetőségek
Az ENSZ Football for the Goals programja fontos kezdeményezés lehet a fenntartható fejlődés érdekében, míg az UEFA karbonlábnyom-kalkulátora példákat mutat arra, hogyan lehetne a rendezvények ökológiai lábnyomát csökkenteni. A fotball közösségi ereje akár lehetőséget is nyújthat arra, hogy a helyzet javuljon, de ehhez a FIFA-tól aktív lépéseket és valódi elköteleződést vár el a fenntarthatóság iránt.
Míg a pályán a versenyek folytatódnak, a valós kérdés az, hogy amennyiben a FIFA nem képes egyeztetni a környezetvédelmi célokat a rendezési modellekkel, addig a bolygó ismételten lemarad a győztesek között.
