Veszélyben a rezsicsökkentés?
Fontos fejlemény történt a közelgő szavazás előtt, amely közvetlen hatással lehet a magyar állampolgárok pénzügyi helyzetére. A kormány, a Fidesz javaslatával szemben, nem hajlandó támogatni a Mol extraprofitadójából származó többletbevétel Lakossági Rezsivédelmi Alapba történő irányítását. A Pénzügyminisztérium nyilatkozata szerint, az érintett kormányzati intézkedés technikai jellegű, s így nem érinti a költségvetést, tehát a rezsivédelmet sem.
Sarkadi-Illyés Csaba, az Economx újságírója, július 13-án közzétett cikkében ismertette a helyzetet, aláhúzva, hogy a parlament nem csupán Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltásáról tárgyal, hanem olyan ügyekről is, amelyek közvetlenül érintik a lakosság pénzügyi érdekeit, például az energetikával és a rezsicsökkentéssel.
A kormány tervezett törvénymódosításai, amelyek a Mol extraprofitadóját érintik, céltalan helyzetet teremthetnek a rezsivédelmi alap szempontjából. Bencsik János, a Fidesz országgyűlési képviselője, benyújtott javaslata értelmében a különadó bevételeinek a rezsicsökkentés fenntartására és támogatására kellene fordítódnia. Állítása szerint Kármán András pénzügyminiszter korábban már ígéretet tett a különadók fokozatos kivezetésére, amit a jelenlegi törvényjavaslat nemcsak megnehezít, hanem 2027-ig meghosszabbítja is.
A Pénzügyminisztérium képviselői megerősítették, hogy a törvényjavaslat célja a költségvetési bevételek biztosítása a megváltozott geopolitikai helyzet fényében, ezért egyértelműen elutasítják a Fidesz módosító indítványát.
A tervezett jogszabály alapján a kormány továbbra is fenntartja és meghosszabbítja az olajipari extraprofitadót, amely a Brent és Urál kőolaj közötti árkülönbözetből származó nyereségre épül. A rendszer sávos logikája megmarad, kiterjedve a 2 és 5 amerikai dollár közötti árkülönbözetre is, amelyre 50%-os adó vonatkozik. A 5 dollárt meghaladó rész pedig továbbra is 95%-os teher alá esik, amit a javaslat alatt 2027-ig fenntartanak.
A Pénzügyminisztérium becslése szerint a különadó 2026-ban körülbelül 6,25 milliárd forint bevételt eredményezhet, míg 2027-ben akár 15 milliárd forintot is hozhat, figyelembe véve az olaj világpiaci árának alakulását.
Az elmúlt időszakban különös figyelmet kapott az orosz olajon keletkező extranyereség, amely a nyugati szankciók eredményeként alakult ki. A Mol kedvező beszerzési áron gyárt európai szabványú üzemanyagokat az orosz olaj felhasználásával, ezzel pedig jelentős többletnyereséget realizál. A kialakult helyzet további feszült politikai diskurzusokat generálhat a rezsicsökkentés jövőjével kapcsolatban.
