Kuna Tibor: Az Orbán-rendszer titkai és a félelem szerepe
Kuna Tibor, a korábbi kommunikációs guru, számos éles megállapítást tett az Orbán-rendszerről és annak működéséről, különös figyelmet szentelve a strómanok és a hatalom dinamikájának. Véleménye szerint a rendszert a félelem tartotta össze, és a félelemkeltés lett a középpontban, miután Simicska Lajos kiszállt a hatalomból. A rendszer működésének kulcsa a manipulációs technikákban rejlik, amelyek célja az emberek irracionális szorongásának kihasználása. „Félelemben kell tartani az embereket” – fogalmazott Kuna, aki rámutatott arra, hogy a politikai kommunikációban is ezen alapelvek érvényesültek.
Az interjú során Kuna a Fidesz-kormány kommunikációjának elakadásáról is beszélt. Eltérve a „kék plakátos” kampányoktól, egy új modellt dolgozott ki, amely az állampolgárok attitűdjének megváltoztatására helyezte a hangsúlyt. Az ő terveit Simicska Lajos megkeresésével próbálta érvényesíteni, majd a rendszeren belüli versenyként jellemezte a kormányzati kommunikáció piacát, ahol 2018 után Balásy Gyula vált dominálttá. Kuna véleménye szerint a kormány irányítása alatt álló médiapiac csak a látszólagos versenyt tükrözte, hiszen a valós hatalomkoncentráció Balásy Gyula kezében összpontosult.
A 2010 és 2014 közötti időszakot „kifejezetten jónak” értékelte, hangsúlyozva, hogy Simicska Lajos távozása után a rendszer zártabbá vált. Kuna szerint Simicska képviselte az utolsó olyan hangot, amely valódi kontrollt gyakorolt a miniszterelnökkel szemben. „Ő volt az, aki ellenvéleményeket fogalmazott meg, ami nélkülözhetetlen a hatalomgyakorlás szempontjából” – tette hozzá.
Kuna kitért arra is, hogy a félelem már nemcsak politikai szinten, hanem a mindennapi életben is megjelenik. Szerinte a magyar társadalom belső félelmei, például a közbeszéd során való suttogás, is a hatalom nyomása alatt állnak. „Az emberek nyakára egy nagy damil van tekerve, amelyet a hatalom időnként megnyújt, hogy tudják, hol a helyük” – fogalmazott a hatalomgyakorlás mechanizmusaival kapcsolatban.
A saját bukását követően, Kuna egy olyan áfa-csalási ügy közepén találta magát, ami a 2018-as választások körüli feszültségek következményeként bukkant fel. Szerinte a vádak alaptalanok voltak, de a „baráti tűz” által ledöntött őt, ami mögött irányított támadások álltak. Az ügy abszurditásának megvilágítására elmondta, hogy az első bíró felmentette, ám később lecserélték, és az új eljárás során már elítélték.
Kuna tapasztalatai tükrözik a politikai hatalom és a média kapcsolatának komplexitását Magyarországon. Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a politikai véleménynyilvánítás az emberekben mélyen gyökerező félelmekhez kötődik, ami nemcsak a szakmai pályafutásokat, hanem a társadalom működését is meghatározza.
