Vége a háborús dalnak: Különadóról dönthet Brüsszel az üzemanyagon nyerészkedő olajcégeknél
Az EU Tanácsának elnökségéhez intézett közös kezdeményezés már hat ország pénzügyminisztere részéről érkezett, akik sürgetik, hogy az olajtársaságok mondjanak le a közel-keleti háborús helyzetből származó extraprofitjukról. A tervek szerint Brüsszel minimum 33 százalékos különadót rendelhet el minden tagállamban. Jelenleg hazánkban is jelentős összegeket fizet a Mol az orosz olaj beszerzéséből származó többlet után.
Thurzó Katalin 2026. augusztus 23-án közzétett cikkében rámutat, hogy az EU-szintű keretrendszer bevezetésére a német, portugál, spanyol, osztrák, olasz és lengyel pénzügyminiszterek közös levelet írtak az ír elnökségnek. A levélben hangsúlyozzák, hogy a közel-keleti konfliktus és az energiaválság miatt az olajtársaságok profitja jelentősen megnövekedett, és szerintük részt kell vállalniuk a lakosság megélhetési költségeinek csökkentésében.
A levél indoklása szerint a megélhetési kiadások növekedésével és az elmúlt évek legnagyobb kínálati sokkjával kell számolni.
Különadó: sürgős közös megoldásra van szükség
Az egyes országokban eddig bevezetett intézkedések nem bizonyultak elegendőnek a vállalkozások és lakosság költségeinek stabilizálásához, így a pénzügyminiszterek sürgetik, hogy közös EU-s extraprofitadó rendszert vezessenek be. A Dublinban, szeptember közepén tartandó EU-s pénzügyminiszteri találkozón arról fognak tárgyalni, hogy milyen formában valósulhat meg ez a rendszer.
A javaslat lényege, hogy a finomítói árréseket is meg kell vizsgálni, hogy kiderüljön, a benzin és dízel drágulásának mögött mekkora a valódi költségnövekedés, illetve az ellátási lánc melyik szakasza profitál legnagyobb mértékben az olajválságból.
Brüsszel tapasztalata és hazai lépések
Az EU korábban már bevezetett kötelező szolidaritási hozzájárulást az olaj-, gáz-, szén- és finomítói szektorban a 2022-es energiaválság időszakában. Ekkor nem a teljes profitot adóztatták meg, hanem az előző három év átlagos adóalapjának 120%-os szorzója fölötti nyereségeket, tagállamonként minimum 33%-os adókulccsal. Ezen bevételek garantáltan a magas energiaárak csökkentésére és a megújuló energiák programjaira kellett, hogy fordítsák.
Magyarországon az Orbán-kormány 2022-ben különadót vetett ki az orosz Urals és Brent olaj ára közötti különbözetre, amelyet azóta sávosítottak, de a legmagasabb, 95%-os kulcs 2027 végéig érvényben marad. E szankció keretében a Mol az előző évben körülbelül 30 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe, míg az azt megelőző évekhez képest több mint tízszeres bevétel érkezett a költségvetésbe.
A Tisza-kormány számításai szerint az intézkedés idén 6,25 milliárd, míg jövőre 15 milliárd forint többletbevételt hozhat. A kérdés csupán az, hogy a tagállamok által most szorgalmazott, EU-s szintű extraprofitadó megfelelően figyelembe venné-e a már érvényben lévő különadót.
