Közel tízéves mélyponton az infláció, de a második félév komoly kockázatokat hozhat
Augusztusban 1,3 százalékra süllyedt a hazai infláció, ami közel tízéves mélypontot jelent. A jelentősen megerősödő forint és a jegybanki kamatvágási ciklus érdemi mozgásteret adott a lakossági fogyasztásnak, a maginfláció pedig 2 százalékon alakult. A dezinflációhoz az adminisztratív árkorlátozások mellett az erős forint is jelentős mértékben hozzájárult.
A kockázatok ugyanakkor nem tűntek el: a szolgáltatások magasabb árdinamikája továbbra is a fenntartható árstabilitás legfontosabb kockázata. Az infláció várhatóan fokozatosan emelkedik a következő hónapokban, bár a gyorsulás üteme visszafogottabb lehet az előzetesen vártnál. Idén 1,8 százalékos, 2027-re 2,8 százalékos éves átlagos inflációval számolnak.
Erős forint, javuló kockázati megítélés
Az euró-forint árfolyama az elmúlt hónapokban két jól elkülöníthető szakaszt mutatott. A márciusi geopolitikai feszültségek idején az árfolyam 397 közelébe emelkedett, majd június közepére 350 alá süllyedt, ami a márciusi csúcshoz képest közel 12 százalékos forinterősödést jelentett. Júliustól korrekció indult, és az euró-forint fokozatosan visszatért a 360–365-ös tartományba, augusztusban pedig szűk, mintegy 361–366 közötti sávban mozgott.
A tízéves forint állampapír átlagos hozama a 2026 első negyedévi 6,76 százalékról a második negyedévben 5,73 százalékra csökkent, augusztus végén pedig 5,6 százalék körül alakult. A német tízéves kötvényhez viszonyított felár visszatért a koronavírus-válság előtt jellemző 200–250 bázispontos sávba, hat hónap alatt több mint 150 bázisponttal szűkülve.
Két további kamatcsökkentést várnak az idén
Júniusban a jegybank 25 bázisponttal 6 százalékra csökkentette az alapkamatot, majd júliusban és augusztusban is folytatódott a monetáris enyhítés 25–25 bázispontos lépésekkel, így a nyár végére az alapkamat 5,5 százalék lett.
„Alapelőrejelzésünkben még két kamatcsökkentést várunk az idénre, hiszen az alacsony infláció a pozitív reálkamat veszélyeztetése nélkül is lehetővé teszi a monetáris enyhítések folytatását” – hangsúlyozta Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
A fogyasztás maradt a növekedés fő motorja
A gazdasági növekedés 2026-ban némi lendületet vett: az első negyedévben a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, negyedéves alapon 0,8 százalékkal nőtt, a második negyedévben a negyedéves ütem 0,5 százalékra lassult, míg az éves ráta 1,7 százalékon maradt. A fogyasztás mellett a beruházási aktivitás is némileg élénkülhet az elmúlt évek mélypontjai után. 2026-ra 1,7 százalékos, 2027-re 2,2 százalékos GDP-növekedéssel számolnak.
Az euróbevezetés adhatná meg a végső lökést az ingatlanpiacnak
Az ingatlanpiacon már érezhető a konvergencia és a megindult árcsökkenés, ami fokozatosan reálisabb szintekre tereli a hozamokat és tisztítja a piacot. A szektor igazi új sztorijára és a nemzetközi intézményi tőke érdemi visszatérésére ugyanakkor az euróbevezetés konkrét perspektívája adhatná meg a végső lökést, amely az árfolyamkockázat kiiktatásával és a finanszírozási terhek csökkentésével új növekedési ciklust indíthat el.
A nagyléptékű tőkebeáramlás megindulásához a befektetők továbbra is a kiszámítható költségvetési pályát és a szerkezeti egyensúly tartósságát várják. A további felárszűküléshez hiteles költségvetési konszolidációra, az uniós források tényleges beáramlására és az euróbevezetési stratégia konkrétabbá válására lenne szükség.