Kanada társult tagságot kaphat az Európai Unióban
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédében bejelentette, hogy az Európai Unió társult tagállamként nyitná meg az utat Kanada előtt. A bizottsági elnök kijelentette, hogy a jelenlegi kereskedelmi együttműködésnél jóval szorosabb kapcsolatot építene ki az észak-amerikai országgal, ugyanakkor a társult tagság pontos tartalmát és jogi kereteit nem részletezte, és teljes uniós csatlakozásról sem beszélt.
A beszédre von der Leyen Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és Mark Carney kanadai miniszterelnök kíséretében érkezett. Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a CETA kereskedelmi megállapodásra építve közös jóléti és gazdaságbiztonsági térséget hoznának létre. Kiemelte, hogy a CETA eredményei már megmutatták az együttműködés erejét, mivel kevesebb mint egy évtized alatt 75 százalékkal nőtt az árukereskedelem a két fél között.
Technológiai szövetség és védelmi ipari integráció
Az új partnerség keretében technológiai szövetséget hoznának létre, integrálnák a védelmi ipari bázisaikat, és kiemelt közös projektté tennék az Északi-sarkvidéket. Az együttműködés kiterjedne az intelligens gyártásra, a mesterséges intelligenciára és a kvantumtechnológiára, az energiára, a kritikus ásványkincsekre és az akkumulátorokra, valamint a kiber- és a gazdasági biztonságra is.
Migráció és energiaválság a beszéd középpontjában
Von der Leyen szerint a nyári ceutai események rámutattak arra, hogy tovább kell fejleszteni az uniós eszközöket a migrációval szemben, mivel sokan hibrid fegyverként használják azt. Az Európai Bizottság elnöke kitért a közel-keleti helyzet okozta energiaválságra is. Kijelentette, hogy a súlyos energiaárak ellenére az euró erős valuta, az unió gazdasága erős, és a cégei versenyképesek, ugyanakkor még inkább sürgető, hogy tartsák magukat a Draghi-jelentéshez.
Az egységes piacon meglévő akadályokat az Egy Európa, Egy piac ütemterv keretében 2027 végéig lebontják, és az Európai Bizottság már 12 omnibuszjavaslatot nyújtott be, amelyek egyszerűsítik a jogszabályokat és csökkentik a bürokratikus terheket. A további bürokratikus terhek csökkentése von der Leyen szerint már a tagállamok feladata. Elmondta azt is, hogy a közel-keleti háború miatt eddig 90 milliárd euróval többe került az energiaellátás Európa számára, ezért a cél az, hogy az elektromos áram arányát 2040-re megkétszerezzék, mivel ezzel jelentősen csökkenthetik a fosszilis energiáktól való függőséget.
Új összekapcsolási projekt Dél-Kaukázussal és Közép-Ázsiával
A bizottsági elnök bejelentette, hogy a Bizottság egy új nemzetközi összekapcsolási projekten dolgozik, amely közvetlenül kapcsolná be az európai gazdaságba Dél-Kaukázust és Közép-Ázsiát. Ezzel legalább 12 milliárd euró köz- és magánberuházást szeretnének megvalósítani, a kereskedelmi útvonalak diverzifikálásán túl pedig a cél az, hogy megháromszorozzák a régióval a kereskedelmi volument, és 2030-ig csökkentsék a szállítási időt. Von der Leyen sürgette továbbá egy Európai Biztonsági Tanács létrehozását is, amelynek keretében a tagállamok a NATO-éhoz hasonló veszélyhelyzeti biztonsági protokollal rendelkezhetnének veszélyhelyzet esetén.
Korlátozzák a közösségi média használatát a kiskorúak számára
Von der Leyen megerősítette, hogy érkezik az EU Kids Act elnevezésű uniós szabályozás, amelynek keretében korlátozzák a közösségi médiaplatformok használatát a kiskorúak számára. A kedden kiszivárgott tervezet szerint 13 éves korig a gyerekek nem használhatják a közösségi médiát, 15 éves kor alatt csak szülői felügyelettel férhetnek hozzá korlátozottan, 18 év alatt pedig szülői felügyelet nélkül, de továbbra is biztonságos kialakítás mellett használhatják azokat.
