Új alapokra helyezné a tudományt a Tisza-kormány
Teljesen átalakítaná a tudományt és a tudományos oktatást a Tisza-kormány – erről beszélt Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter pénteken Budapesten, a 26. Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) csúcstalálkozóján.
A tárcavezető elmondta: az elmúlt hónapok arról szóltak, hogy áttekintsék, mit örököltek. Ez nem volt könnyű, és már néhány feljelentést is tett. Mint fogalmazott, a kampány során merült fel, hogy ennek a területnek legyen önálló képviselete, ugyanakkor nem elszigetelten szeretnének dolgozni, hanem más tárcákkal szorosan együttműködve.
Az elmúlt három évtized mérlege
Tanács Zoltán a kormány és a minisztériuma céljairól szólva elmondta: ehhez ki kell elemezni Magyarország elmúlt három évtizedét. Szerinte erre az időszakra nem lehetünk büszkék, különösen nem az elmúlt két évtizedre, mióta az Európai Unió tagjai vagyunk.
A miniszter szerint tudomány terén Magyarország szinte minden mutatóban az EU rangsorának alján mozog. A természeti adottságokból nem lehetünk gazdag ország, helyette az emberekből, a tudásból lehetne meggazdagodni – mondta.
Kutatás-fejlesztésre Magyarország bőven az uniós átlag alatt költött GDP-arányosan: ez itthon 1,3 százalék volt, Finnországban viszont például 4 százalék. Tanács Zoltán szerint állami részről garantálható, hogy a jelenlegi összeg a ciklus végére legalább a duplájára emelkedjen.
Több pénz, de jobb felhasználással
Ehhez politikai szabályozás is kell. A miniszter kitért az akkumulátorgyárakra, amelyek szerinte a kutatáshoz, a tudományhoz nem adtak hozzá, ráadásul még a szabályokat sem mindig tartották be. Említette az informatikát is, amelyre több év alatt ezer milliárdokat költöttek, de elképesztően kevés eredménnyel. Álláspontja szerint nemcsak több pénz kell a kutatásra és innovációra, hanem az is, hogy mindezt jól költsék el.
Az alapoktól építkeznének
Tanács Zoltán szerint az átállást az oktatásra is ki kell terjeszteni: már az alapfokú oktatásnál be kellene építeni azokat a készségeket a gyerekek képességeibe, hogy később vállalkozóvá, tudósokká, innovátorokká váljanak. Példaként említette a technológia okos használatának képességét és a kritikus gondolkodást. Ehhez új programokat indítanak majd a gyerekeknek.
Az egyetemi szintre rátérve kiemelte, fontos, hogy visszatérjenek a közös európai programok, mint a Horizont és az Erasmus. Megjegyezte: nem halászhálót akarnak adni az emberek kezébe, hanem halakat.
Digitalizáció és uniós források
A miniszter elmondta: a kormány erősítené a digitalizációt, így megtartja a Digitális Állampolgárságot, a DÁP-ot is, de tervezik annak kibővítését. A fejlesztésekhez elengedhetetlenek az uniós források, a több ezer milliárd forintból bőven jut majd a tudományra és a technológiai fejlesztésekre.
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor leszögezte: nincsenek kedvezményezett vállalatok, az kap támogatást, aki megdolgozik érte, azaz olyan pályázatot nyújt be. „Szabad versenyt akarunk” – fogalmazott, hozzátéve: végső soron mindig az alapján kell dönteni, hogy a támogatás hasznára válik-e az országnak.
