„Nem tudok senki helyett mozogni vagy aludni” – kemény üzenet érkezett az életmódorvostól
Az életmódorvoslás előtt már nem a bizonyítékok hiánya, hanem azok mindennapi gyakorlatba ültetése a legfontosabb feladat – mondta Babai László, a Magyar Életmód Orvostani Társaság Egyesület elnöke. A szakember szerint a mozgás, a táplálkozás, az alvás és a stressz kezelése nem pusztán életmódbeli kérdés, hanem a gyógyítás része is lehet.
Az életmódorvostan az orvostudomány evidenciákon alapuló új ága, amely az életmód tényezőit használja gyógyításra, megelőzésre és a betegségek progressziójának lassítására. Babai László kiemelte: Magyarország az átlagnál előrébb tart az életmódorvoslás ismertségében, 2025 tavaszán az életmód-orvostan és prevenció vizsga bekerült az orvosi szakképzési rendszerbe, és már több mint száz szakorvos végezte el a licencképzést.
A szakember szerint világszerte óriási probléma az öregedő és multimorbid társadalom kezelése, a háziorvosok szinte beleroppannak a betegút-menedzsmentbe. Ezért segítségül kell hívni a mindennapi élet más szereplőit és szakembereit.
Gazdasági szempontból az aktív korú, 30–64 év közötti lakosság életmóddal összefüggő betegségei évente több mint 100 milliárd forintos közvetlen állami költséget jelentenek. Ebből a cukorbetegség mintegy 28 milliárd, az iszkémiás szívbetegség 20 milliárd, az emlődaganat 20 milliárd, a magas vérnyomás pedig 15 milliárd forintot tett ki. Az OECD számításai szerint ha valamennyi uniós tagállam hat kockázati tényezőben elérné a legjobban teljesítő országok szintjét, 2026 és 2050 között átlagosan 4,6 százalékkal csökkenhetne az éves egészségügyi kiadás, a GDP pedig 1,4 százalékkal lehetne magasabb.
Babai László hangsúlyozta: az életmódorvoslás nemcsak a megelőzésről szól, a szekunder és tercier prevenció legalább ilyen fontos. Egy koszorúér-tágítás vagy szívműtét után az életmódváltás 29 százalékkal javíthatja az egyéves túlélést.
A magyar egészségügy alapvetően gyógyszerközpontú, ezen változtatni kell. A szakember szerint első lépésként be kell vinni ezt a tudást a graduális és posztgraduális orvosképzésekbe. Németországban jelenleg zajlik egy országos szakmai irányelv kidolgozása a fizikai aktivitásra vonatkozóan, amely kötelező lesz az egészségügyi ellátásban.
Az egyén felelősségéről szólva Babai László kijelentette: „Az orvos önmagában kevés, ha a páciensben nincs akarat vagy elhivatottság; nem tudok senki helyett mozogni vagy aludni.” Európában a szolidaritási alapú társadalombiztosítás működik, és még mindenki keresi a megoldást arra, hogyan lehetne az egyéni felelősséget beépíteni a finanszírozásba és a kezelésbe.
A „MozgásReceptre” program két éve indult el Magyarországon, eddig 94 önkormányzatig jutott el együttműködéses szinten. Idéntől a rendszer kinyílt, már nemcsak önkormányzatokon keresztül lehet csatlakozni, így pár hónap alatt megháromszorozódott a belépő orvosok és mozgáshelyszínek száma. A program finanszírozása 2027 februárjáig biztosított.
Nemzetközi minták is léteznek: a legrégebbi Új-Zélandon indult 1998-ban, Svédországban 2004-ben vezették be, az Egyesült Államokban a kétezres évek elején. A svédek mintájára a Covid előtt az EU-ban elindítottak egy tíz országos kiterjesztést, de ebből gyakorlatilag senki nem maradt meg. Életmódorvosi megközelítésként jelenleg Magyarország képviseli egyedül a nemzetközi szakmai konferenciákon ezt a mintát.
A munkáltatók bevonásán is dolgoznak. Van aláírt szerződés az Országos Mentőszolgálattal, és üzemorvosi konferencián indítják el a párbeszédet a foglalkozás-egészségüggyel. Kaposváron egy nagyvállalat alkalmanként 500 forinttal támogatja a dolgozó fizetését, ha kerékpárral jár munkába. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen és több hazai egyetemen bevezették a nemzetközi Healthy Campus programot.
A GLP-1-terápiák kapcsán Babai László elmondta: az életmódorvoslás nem elszigetelt része a gyógyításnak, hanem egy eszköz a sok közül. „A gyógyszerrel nem fogják megúszni az életmódváltást” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gyógyszer abbahagyása után az étvágy visszatér, a kilók visszajönnek, ráadásul komoly izomvesztéssel is járhat a gyors fogyás.
A technológiai újdonságokról szólva kiemelte: a betegek képesek gyűjteni az adataikat, a mesterséges intelligencia pedig értelmezni tudja azokat, és azonnali visszajelzést ad a napi döntésekhez. Ez új kérdéseket vet fel a felelősségről, de a szemléletmód a fontos, nem feltétlenül a drága okoseszköz.
