Magyar utak: több ezer milliárd forintos felújításra lenne szükség
Magyarország az elmúlt években komoly összegeket fordított közúti infrastruktúrára, és autópályákból sincs hiány, mégis jelentős problémák vannak az úthálózattal. A GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzése szerint az utak 43 százaléka rossz állapotú, és a teljes körű felújításhoz több ezer milliárd forintra lenne szükség.
Uniós éllovas költés, régiós éllovas autópályahossz
A GDP-arányosan az úthálózatra fordított költésben Magyarország uniós éllovas, régiós összehasonlításban pedig kiemelkedő a magyar autópályák hossza. Az ország 1871 kilométeres autópálya-kapacitása meghaladja Csehországét, Szlovákiáét vagy Ausztriáét. Magyarország az elmúlt 16 évben a GDP 1,1 százalékát fordította közúti infrastruktúrára.
9300 milliárd forintra lenne szükség a megfelelő állapothoz
Ahhoz, hogy az úthálózat legalább a megfelelő állapotot elérje, több mint 9300 milliárd forintra lenne szükség. Az elemzés készítői szerint a közlekedéspolitika elsődleges feladatának nem az új, tőkeintenzív hálózati elemek kiépítését, hanem a meglévő, leromlott állapotú fő- és alsóbbrendű úthálózat felújítását kellene kijelölni.
Hétezer kilométerrel nőtt a jó minőségű szakaszok hossza
A Magyar Közút adatai alapján a hazai úthálózat 2013 óta mintegy 1400 kilométerrel bővült, amelyből hozzávetőleg 330 kilométer autópálya. A jó minőségű útszakaszok hossza 2013 óta 7000 kilométerrel nőtt, ehhez 2010 és 2020 között jelentős uniós forrás érkezett. Az alacsony minősítésű utak aránya azonban változatlanul jelentős: a 43 százalék rossz minősítésű mellett az utak 8 százaléka nem megfelelő, 12 százaléka tűrhető kategóriába sorolt.
A közúti költések 72 százaléka új utakra irányult
A GKI hangsúlyozta, hogy a közlekedési infrastruktúra a gazdasági növekedés és a versenyképesség egyik alapvető feltétele. A jó minőségű úthálózat csökkenti a szállítási időket, optimalizálja a logisztikai folyamatokat, így nemzetgazdasági szintű hatékonyságnövekedést eredményez. Az elemzésben kiemelték, hogy Magyarországon az állam közúti költéseinek 28 százaléka irányult a meglévő úthálózat karbantartására, míg 72 százaléka új utakra.
Az uniós források az új fejlesztéseket segítették
Az elmúlt 16 év közlekedésfejlesztési politikáját főként a gyorsforgalmi utak bővítése és fejlesztése jellemezte, az alsóbbrendű utak állapotának javítására kevesebb hangsúly jutott. Ennek oka, hogy az új fejlesztésekre könnyebben lehetett uniós forrásokat kapni, illetve a nagyobb volumenű projekteknél a beruházói szempontból potenciálisan kedvezőbb árazás is növelhette a kivitelezői étvágyat, továbbá a nagyobb cégek számára a nagyobb fejlesztések kedvezőbbek lehettek, mint a sok apró felújítás – mutattak rá az elemzők.
Nyomozás az M6-os autópálya működtetése ügyében
Mindeközben hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt indított nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság az M6-os autópálya működtetésével kapcsolatban. Előzőleg Vitézy Dávid feljelentést tett az autópálya üzemeltetési joga kapcsán, amelyet korábban a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekkörébe tartozó Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. koncessziós társaságnak ítéltek oda. Folytatódik emellett az M6 és az M8 autópálya egyes szakaszaival kapcsolatos korábbi határozatok felülvizsgálata is, és ha indokolt, módosítanak az Orbán-kormány idején hozott döntéseken.
