Öt évre visszamenőleg vizsgálják a Nemzeti Kulturális Alap támogatásait
A Nemzeti Kulturális Alap működését és támogatási döntéseit öt évre visszamenőleg vizsgálja a kormányzat – jelentette be Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtök reggel a Kossuth rádióban.
A miniszter közlése szerint az eddigi átvilágítás során több esetben is politikai befolyásoltságra utaló jeleket találtak, ugyanakkor hozzátette: a problémák nem minden területen olyan koncentráltak, mint a most vizsgált 17,3 milliárd forintos támogatási csomagnál.
Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a jövőben a szakmai szempontoknak, nem pedig a politikai lojalitásnak kell meghatároznia a kulturális támogatásokat. Kiemelte azt is, hogy a korábban politikailag aktív vagy valamely politikai oldalhoz közel álló alkotókat sem kell automatikusan kizárni a kulturális életből, ugyanakkor a kifejezetten politikai tartalmú produkciók nem feltétlenül felelnek meg ennek a mércének.
Az Operettszínház, a Nemzeti Színház és az Operaház vizsgálata
A miniszter az intézményi vizsgálatokról szólva elmondta: az Operettszínház igazgatójának, Kiss B. Attilának a felfüggesztését az indokolta, hogy a társulat és az igazgató között olyan mértékben megromlott a kapcsolat, amely már a napi működést is veszélyeztette. A vizsgálatot és az intézmény működését normalizált körülmények között kellett biztosítani.
Az Operaház helyzetét összetettebbnek nevezte: ott elsősorban a balett-táncosok és a tánckar részéről érkeztek panaszok. Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy mindkét intézményben komoly problémákról van szó, amelyeket szakmai és részrehajlás nélküli vizsgálattal kell feltárni. Az Operaházban megkezdett vizsgálatok során elsősorban gazdasági, jogi és munkajogi kérdéseket tekintenek át, többek között a társulatok és a vezetés kapcsolatát, a beszállítókkal való együttműködést, a megvalósított projekteket, valamint azt, hogy az intézmények gazdálkodása kiszámítható és fenntartható volt-e.
A miniszter kijelentette: a közpénzek felhasználása ugyanúgy fontos szempont, mint az intézmények művészeti működése.
A Nemzeti Színház több mint négymilliárd forintos támogatásának elszámolásával, illetve a színházban korábban történt baleset kezelésével kapcsolatban Tarr Zoltán azt mondta: meg kell várni a vizsgálat eredményét, és csak ezt követően lehet eldönteni, hogy annak lesz-e következménye Vidnyánszky Attila főigazgatói megbízatására. Hozzátette: nem személyekhez, hanem a működéshez kapcsolódó problémákat kell vizsgálni, és ugyanazon módszer alapján kell eljárni minden kulturális intézménynél, akkor is, ha az adott intézmény kevésbé van a nyilvánosság fókuszában.
A Terror Háza Múzeum kiállítását történészek vizsgálják
A Terror Háza Múzeumról Tarr Zoltán elmondta: a vezetői megbízás megszűnésének hátterében az állt, hogy a korábbi fenntartói konstrukció megszűnésével új jogi helyzet jött létre. Schmidt Mária megbízási szerződése így megszűnt, az új fenntartó pedig nem kötött vele új szerződést.
A miniszter szerint a Terror Háza működésének felülvizsgálata önmagában nem rendkívüli, az intézmény működését, múzeumi besorolását, valamint a kiállítás tartalmát is meg kell vizsgálni. A kiállítás áttekintésére történészcsapatot kértek fel.
Hosszabb távú jogi szabályozás is tervezett
Tarr Zoltán arról is beszélt, hogy hosszabb távon olyan jogi szabályokat vezetnének be, amelyek megnehezítik a kulturális intézmények és pozíciók túlzott koncentrációját egyetlen személy kezében, hozzátéve ugyanakkor, hogy ezt a lehetőséget teljes mértékben felszámolni nem lehet.
A miniszter közölte: a kormány valamennyi területen áttekinti a korábbi működést. A határon túli támogatásokat tíz évre, minden más területet öt évre visszamenőleg vizsgálják. Az NKA esetében is ez a vizsgálati időszak, amelynek csak egy része az idén elosztott 17,3 milliárd forint, amelynek kapcsán őrizetbe vették Hankó Balázs korábbi kulturális minisztert.
Arra a kérdésre, hogy találtak-e már olyan konkrét támogatást, amelyről bizonyítható, hogy gyanúsan használták fel vagy pártfinanszírozásra ment, Tarr Zoltán azt válaszolta: az átvilágítás még folyamatban van. A gyanúsnak ítélt esetekben meg kell tenni a megfelelő jogi lépéseket, ezek minősítése azonban nem a minisztérium feladata.
A miniszter hangsúlyozta: egyik vizsgálat eredményét sem akarja előre minősíteni, a személyi döntéseket és az esetleges további lépéseket a vizsgálatok lezárása után hozzák meg.
