Jövőre naponta 190 millióval kevesebb jut a közbiztonságra
A 2027-es költségvetés komoly növekedési várakozásokra épül, ugyanakkor több területen már most látszanak a kiadáscsökkentések. A kormány 2,4 százalékos GDP-bővüléssel számol, miközben a rend- és közbiztonságra közel 70 milliárd forinttal kevesebbet tervez, mint amennyit az előző kormány 2026-ra előirányzott. Ez napi szinten nagyjából 190 millió forintos különbséget jelent.
A Pénzügyminisztérium középtávú programja szerint az elmúlt évek stagnálása után 2026-ban 1,7 százalékra gyorsulhat a gazdasági növekedés, elsősorban a háztartások élénkülő fogyasztásának köszönhetően. A tárca arra számít, hogy 2027-ben tovább gyorsul a növekedés, és a 2,4 százalékos GDP-bővüléshez már a beruházások és az export is érdemben hozzájárul.
A minisztérium szerint a világgazdaság 2027-ben enyhén gyorsulhat, miközben a geopolitikai és kereskedelmi bizonytalanság miatt a növekedés továbbra is a történelmi átlag alatt maradhat. Az euróövezet gazdasága az elmúlt évekhez képest élénkülhet, növekedése várhatóan 1 százalék felett alakul, ebben fontos szerepet szánnak Németországnak. A német gazdaság kilábalása a magyar ipar külső keresletének is támaszt adhat, ugyanakkor a tárca számai szerint tartósan erős német konjunktúrával nem számolnak: 2027 után a német GDP növekedési üteme ismét 1 százalék alá kerülhet.
A magyar költségvetésben szereplő 2,4 százalékos növekedési terv érezhetően meghaladja az uniós átlagot. Az Európai Bizottság és az IMF Magyarországra egyaránt 2,1 százalékos GDP-bővülést vár 2027-re. A jelenleg elérhető prognózis szerint 2027-ben az Európai Unió egészének gazdasága 1,4 százalékkal, az euróövezeté 1,2 százalékkal nőhet, az IMF októberi világgazdasági előrejelzése ugyanezzel az ütemmel számol. A magyar kormány terve így 0,3 százalékponttal magasabb annál, amit jelenleg a Bizottság és az IMF vár Magyarországtól.
Európai összehasonlításban a 2,4 százalékos magyar cél nem számít kirívónak, több kelet-közép-európai ország és kisebb uniós gazdaság ennél gyorsabb növekedéssel számol. Lengyelország 2027-es költségvetési tervezete 3 százalékos reál-GDP-növekedéssel számol, ami még az IMF 2,5 és az Európai Bizottság 2,8 százalékos lengyel prognózisánál is magasabb. Csehország pénzügyminisztériuma 2,4 százalékos növekedést vár 2027-re, elsősorban a belső kereslet további erősödésére építve. Szlovákia jóval óvatosabb: szeptemberi prognózisa 1,8 százalékos növekedéssel számol, a fogyasztás és a külső kereslet élénkülése mellett a Volvo termelésének elindulásától vár támogatást.
Németország októberi hivatalos kormányzati prognózisa mindössze 1,1 százalékos növekedést jelez 2027-re, ami Magyarország szempontjából különösen érdekes, hiszen a hazai Pénzügyminisztérium középtávú programja részben éppen a német konjunktúra javulásától várja a magyar export és ipar erősödését. Franciaország 1 százalékos, Olaszország mindössze 0,6 százalékos reálnövekedéssel tervezi 2027-et. A magyar terv tehát körülbelül egy százalékponttal gyorsabb növekedést feltételez az EU egészére vártnál, az euróövezeti prognózisnak pedig nagyjából a duplája.
A bizonytalan gazdasági környezetben a kormány a kiadási oldalon is igyekszik mozgásteret teremteni. A jövő évi költségvetésben a rend- és közbiztonságra közel 70 milliárd forinttal kevesebb jut annál az összegnél, amelyet az előző kormány 2026-ra tervezett. Szintén látványos a változás a büntetés-végrehajtásnál: ezen a területen közel 20 milliárd forinttal alacsonyabb összeg szerepel a jövő évi tervben.
