„Nem én jelentettem, hanem rólam jelentettek” – kikéri magának a besúgói vádakat a volt miniszter
Határozottan visszautasítja az ügynökvádakat Nógrádi László, a KDNP korábbi alelnöke és egykori közlekedési miniszter, akinek a neve felkerült az állambiztonsági hálózati személyeket listázó adatbázisba. A volt politikus szerint a levéltári dokumentumok és a korábbi hivatalos vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy a Kádár-korszakban őt figyelték meg, nem pedig ő jelentett másokról.
A politikus azután szólalt meg, hogy a neve megjelent az egykori állambiztonsági hálózati személyeket listázó adatbázisban. A nyitottaktak.hu oldalon egy 6-os karton és egy mágnesszalag is elérhető róla, az iratokban „Sziklay” fedőnéven szerepel.
Nógrádi László hangsúlyozta: miniszterként és országgyűlési képviselőként állambiztonsági múltját hivatalosan is vizsgálták. 1999-ben az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottság egy határozatban is megállapította, hogy törvényben meghatározott állambiztonsági tevékenységet nem végzett, és az érintett szervezeteknek nem volt tagja.
Megemlítette azt is, hogy 1970-ben, sorkatonai szolgálata idején a tudta nélkül állítottak ki róla egy nyilvántartási kartont, amelyet 2002-ben a parlamenti bizottság is megvizsgált. Akkor Mécs Imre, a bizottság elnöke is leszögezte: nem végzett ügynöki tevékenységet Nógrádi László, az előző kormány közlekedési minisztere.
A politikus később kikérte a róla szóló adatokat a Történeti Levéltártól. A 104 oldalas jelentés szintén azt igazolja, hogy megfigyelt volt, nem pedig megfigyelő. Közleményében leszögezte: soha nem végzett besúgói tevékenységet, senkiről nem írt jelentést, és a becsülete, valamint családja jó hírnevének védelme megköveteli, hogy a teljes igazság nyilvánosságot kapjon.
Nógrádi László nem az egyetlen, akinek a neve tévesen került az ügynökök közé. Lezsák Sándortól a miniszterelnök is bocsánatot kért azután, hogy az Országgyűlés korábbi alelnöke informatikai hiba miatt ügynökként szerepelt a nyilvánosságra hozott adatbázisban, miközben valójában megfigyelt volt. Lezsák mellett további 163 emberről közöltek téves beszervezési adatot. A botrány miatt felajánlotta lemondását az állambiztonsági levéltár vezetője, és összehívták az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát.
