Teljesen jelentéktelen lett a Black Friday – utánajártunk, miért történt ez
A Black Friday egykor a magyar kereskedelem fénykorának számított, ám mára ennek a jelenségnek a varázsa megkopott. A folyamatos árcsökkentések, a globális online kereskedők alacsony áraik és az állami árrésstop következtében a vásárlók egyre kevésbé találják vonzónak ezt az akciónapot. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy a Black Friday ma már inkább egy marketingeszköz, mintsem egy kiemelkedő kedvezmények napja.
Az Egyesült Államokban a Black Friday hagyományosan a legnagyobb akciókat hozza a vásárlóknak, ahol akár 80%-os árengedmények is elérhetők. Magyarországon viszont 2025-re a Black Friday már nem hordozza azt az izgalmat, mint régen; az idei kedvezmények mindössze 5–20% között mozognak, ami nem hasonlítható a klasszikus amerikához. Mi késztette erre a leértékelődésre a magyar kereskedelmet? És mire utal mindez a hazai gazdaság állapotára?
Vásárlói magatartás átalakulása
A kutatások szerint a vásárlók többsége már nem készül tudatosan a Black Friday-ra. A PwC felmérésében részt vevő közel 3500 fő közül csupán 17% számolt be arról, hogy kifejezetten tervez a Black Friday alkalmával vásárolni. Ezzel szemben 41% azt nyilatkozta, hogy csak a kedvezmények és a termékek kínálata alapján dönt a vásárlásról. A Black Friday már nem egy konkrét esemény, hanem inkább egy széles időtartam, amely különböző akciókkal van tele.
A digitális vásárlásra szánt költések átlagosan 130 ezer forintra rúgnak, míg a hagyományos boltokban – akár 110 ezer forintot is, amit a főként online vásárlók körében várhattak. A tartalékok között sok vásárló az akciók függvényében hozza meg döntéseit, ezért a várható költés összege 175-220 milliárd forintra is rúghat.
A folyamatosan megemelkedett infláció hatása
A Black Friday a múltban a kereskedőknek lehetőséget biztosított a forgalom ugrásszerű növekedésére, de most inkább egy marketing kötelezettség lett. Az akciók szűkölködése csökkenti a Black Friday márkaértékét, és a vásárlók is egyre szkeptikusabbak az akciók érdemét illetően. Kozák Tamás kiemelte, hogy a kereskedőknek a költségek emelkedése miatt nehéz nagy kedvezményeket biztosítaniuk, mivel a piaci környezet már nem teszi ezt lehetővé.
A növekvő infláció és a költségek folyamatos emelkedése beszűkíti a kereskedők mozgásterét, emellett a vásárlói igények is változnak. Az emberek tudatosabbá váltak; már nem ragaszkodnak a Black Friday-hoz, hanem inkább figyelik az év közbeni akciókat és szezonvégi leárazásokat.
A Black Friday jövője
Ha a helyzet így marad, a vásárlók érdektelensége egyre csak növekedni fog. A kereskedőknek nem csupán az árengedményekre kell támaszkodniuk, hanem új élményekkel és közösségi eseményekkel is kell színesíteniük az akciókat. A Black Friday így egyre inkább a kereskedelem marketinges eszközeivé válnak, ahol a hangsúly a csupán leárazások mellett a vásárlói élményekre is helyeződik.
A kereskedőknek tervezett és célzott akciókat kell kínálniuk, így optimalizálhatják az árréseket, és lépést tarthatnak a versennyel, különösen az online szegmensben, ahol a világpiac folyamatosan változik.
Hogyan lehetne a Black Friday ünnepét újra izgalmassá tenni a fogyasztók számára? Ezt a kereskedők többféleképpen megközelíthetik, például influencerekkel kialakított partneri kapcsolatok révén, vagy hűségprogramok bevezetésével. Az irányvonal tehát világos: a kedvezmények mellett a vásárlói élményekre és a közösségi jellemzőkre is szükség van ahhoz, hogy ez a nap újra vonzóbbá váljon a vásárlók körében.
Forrás: Economx.hu
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/black-firday-kereskedelem-kedvezmeny-kozak-tamas.819664.html
