Magyarország jogállamisági vitái: A véglegesen elveszett milliárdok közelében
Magyarország helyzete az uniós támogatások terén egyre súlyosabbá válik, ahogy a jogállamisági ügyek rendezésének hiánya folytán milliárdokat veszít el az EU-s forrásokból. Az Európai Bizottság (EB) által támasztott feltételek figyelembe nem vételével az ország mindhárom jelentős jogi csatornán elveszítheti az év végéig megítélt uniós keretének egy részét. A Prognózis szerint, ha a kormány nem rendezzi a jogállamisági problémákat, úgy 2025 végéig komoly pénzügyi hátrányokra számíthatunk.
A Portfolio számításai szerint a jogállamisági felfüggesztések következtében 6,3 milliárd eurós forrástól esik el az állam, hiszen a szükséges reformok végrehajtásában nem történt érdemi előrelépés. A felfüggesztett támogatások miatt keletkező pénzügyi veszteség nemcsak a jövőbeli hívásokat érinti, hanem már most is számottevő elvonásokat eredményez.
Az uniós bürokráciát sokszor korrupciós, igazságügyi és átláthatósági követelmények mentén elviselhetetlennek tartják a helyi hatóságok, ami csak tovább felerősíti a feszültségeket. Orbán Viktor nyíltan beszélt a migrációval kapcsolatos bírságokról is, amelyek a kormány mulasztásai miatt naponta csökkentik az ország uniós keretét.
Három kulcsfontosságú elem okolható a legnagyobb mértékű forrásselvonásokért. Az első az n+2 szabályozás, amely szerint azok a 2023-as kötelezettségvállalások, amelyek elérhetetlenné váltak, 2025 végéig törlésre kerülnek a költségvetésből, évente körülbelül 1,01 milliárd eurós veszteséget generálva. A második tényező a migrációs bírság, amely 2025 végére 566 millió euróra rúghat, ha a kormány nem hajtja végre a bíróság által előírt kötelezettségeit. A harmadik tétel a félidős felülvizsgálatok során történő átcsoportosítás, amelynek eredményeként a befagyasztott tételekből 2,4 milliárdról 2,7 milliárd euróra nőtt a zárolt összeg.
Az ügyvédek és közgazdászok figyelmeztetnek, hogy ha a kormány nem rendezi az uniós kapcsolatok körüli jogi vitákat idén, jövőre további jelentős elvonásokra lehet számítani. A hosszú távú következmények egyértelműek: Magyarország akár a kohéziós források 13,5%-át is végleg elveszítheti, ami az államháztartás kiemelt forrásait illeti.
Orbán Viktor a nemzetközi diskurzusokban a migrációs válság és a vele kapcsolatos büntetések kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország erőfeszítéseket tesz Európa biztonságának megőrzésére, amit az unió egyre inkább büntető intézkedésekkel sújt. A helyzet komolysága arra figyelmeztet, hogy azonnali változásokra van szükség a kormányzati stratégiákban, különben az ország gazdasági helyzete tovább romlik.
Magyarország számára a jelenlegi jogi előírások elfogadása és a szükséges reformok bevezetése elengedhetetlen a jövőbeni uniós források megszerzéséhez. A kérdés már nem csupán politikai, hanem gazdasági jövőnk stabilitásáról is szól.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/unios-forrasok-magyarorszag-jogallamisagi-vita.820756.html
