Az egészségügy súlyos problémái: Kevesebb és rosszabb elköltést tapasztalunk
Az egészségügy helyzete továbbra is válságos, ahogy azt a 2025-ös év tanúsítja. A várólisták, a méltatlan körülmények, valamint az ápoló- és orvoshiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarországon az egészségügyi kiadások a GDP-hez viszonyítva továbbra is alacsonyak maradjanak. Sinkó Eszter, egészségügyi közgazdász és rendszerelemző, hangsúlyozza, hogy igazi reformokra lenne szükség, amelyek nem akadályozzák sem a gazdaságot, sem a betegellátást.
A 2025-ös év során különböző változások történtek az állami ellátásban, például applikáción keresztül történő időpontfoglalás, de a betegek elégedetlensége továbbra is megmaradt. Még mindig jelentős várakozási időkkel kell szembenézniük a pácienseknek, legyen szó akár műtétekre, akár szakrendelők látogatásáról.
Alacsony kiadások és méltatlan körülmények
Az egészségügyi kiadások Magyarországon nemcsak nemzetközi összehasonlításban, hanem a betegek ellátási igényeivel összevetve is bántóan alacsonyak. Sok helyen a páciensek méltatlan körülmények közepette juthatnak ellátáshoz: a légkondicionálás hiánya miatt meleg van, míg a fűtés nélküli kezelés során a hideg okoz kényelmetlenségeket. Az egészségügyi dolgozók is joggal panaszkodnak a kedvezőtlen munkakörülményekre.
A probléma nem csupán a pénzhiányban gyökerezik; a gazdaságot terhelő szolgáltatási hiányosságok tovább súlyosbítják a helyzetet. A szakmai protokollok gyakran nem naprakészek, és a betartásuk számos helyen problémákkal küzd, gyakran az eszközök vagy a megfelelő személyzet hiánya miatt.
Kettős praxis és annak következményei
Sinkó Eszter kifejti, hogy a kettős praxis, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy az állami rendelők mellett magánellátást is végezzenek, komoly problémát jelent. A közellátás és a magánegészségügy között fennálló kapacitásbeli különbségek számos kihívást vetnek fel, és bár a kormány eddig próbálkozott a sektoralizációval, az nem bizonyult hatékonynak.
A Magyar Orvosi Kamara is partner tud lenni a helyzet szabályozásában, hogy a közellátásban dolgozókat ösztönözni lehessen. A teljesítmény elismerésére új ösztönző rendszerek bevezetésére lenne szükség.
A jövőbeli finanszírozás kérdése
Érdemes megvizsgálni, hogy a jövőre érkező 80 milliárd forint elegendő lehet-e a jelenlegi kórházi adósságok csökkentésére, amelyek elérhetik a 100 milliárdot is. Az egészségügyi technológia fejlődése, újdonságai – mint például innovatív gyógyszerek és a mesterséges intelligenciával hajtott fejlesztések – arra figyelmeztetnek, hogy a finanszírozás mértéke nem tarthat lépést a növekvő költségekkel.
Sinkó Eszter arra is figyelmeztet, hogy a magyar egészségügyi rendszerben GDP-arányosan egyre kevesebbet költünk. Míg az uniós átlag 10 százalék, addig hazánkban ez csupán 6,4 százalék. A közkiadások növelése elengedhetetlen a szolgáltatások színvonalának javítása érdekében, hiszen a rossz minőségű közellátás a gazdaság fejlődését is gátolja.
Humánerőforrás helyzete és megoldások keresése
A legnagyobb problémát az egészségügyben a humánerőforrás helyzete jelenti, különösen a szakdolgozók hiánya. A fiatalok pályaelhagyása és a segítő szakmák választásának népszerűtlensége a középfokú oktatás reformját sürgeti. A megfelelő bér, civilizált munkakörülmények és a társadalmi megbecsülés mind elengedhetetlen ahhoz, hogy a fiatalok érdeklődését felkeltsük az egészségügyi pálya iránt.
Az alapellátás megerősítése is kulcsfontosságú. A háziorvosok jelenleg alulteljesítenek, mivel nem rendelkeznek megfelelő hatáskörrel, és a szükséges szolgáltatásokat sem finanszírozzák megfelelően. A páciensek eredményes ellátása érdekében korszerű praxisközösségek kialakítása lenne célszerű, ahol a különféle szakemberek együttműködnek az ellátás javítása érdekében.
Befektetések és jövőbeli kilátások
A közellátó rendszer működési modellváltásra szorul, hogy a szükséges funkciókat és teljesítményösztönzőket bevezethessenek. A központosítás problémáit le kell építeni, mivel annak következményeként jelentős hatékonyságveszteség tapasztalható. A rendszer megújítása jelentős előnyöket hozhat, még akkor is, ha az anyagi források azonnali bővítésére még nem kerül sor.
