Valóra válhat a piacok rémálma: Japán gazdasági kihívások globális következményei
A japán gazdaság hosszú ideig belső ügynek tűnt, ám mára a globális pénzügyi rendszer egyik legérzékenyebb töréspontjává növekedett. A gyenge jen, amelyet a kormányzati politika kedvezően próbál használni, a jegybanki szigorítás körüli bizonytalansággal és az emelkedő államkötvény-hozamokkal együtt egy olyan helyzetet teremtett, amely nemcsak Japánban, hanem világszerte komoly aggodalmat keltett.
Scott Bessent, az amerikai pénzügyminiszter, a nemrégiben megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon arra figyelmeztetett, hogy Japán jelenlegi gazdasági helyzete potenciálisan komoly kockázatokat jelenthet a globális pénzügyi stabilitásra, beleértve az Egyesült Államokat is, még ha a helyzetet jelenleg kezelhetőnek is tartja.
Az elemzők szerint a jegybank és a kormány közötti nyílt konfliktus nem csupán technikai nézeteltérés, hanem politikai feszültség. Miközben a japán kormány gazdaságélénkítési stratégiájának alapja a gyenge jen, a Bank of Japan (BoJ) intő jeleket küld az import árának emelkedése és az infláció növekedése miatt. Eszterhai Viktor, az NKE tudományos munkatársa rávilágít, hogy a gyenge jen hatásai nem egyszerűen versenyképességet jelentenek, hiszen a japán export jelentős része importált alapanyagokból készül, így a deviza leértékelődése költségkockázatokat is hordoz.
Ez a viszony a pénzpiacokon is megjelenik, ahol a japán állampapírok hozamai emelkedni kezdtek. A 40 éves japán államkötvény hozama most először lépte át a 4%-ot, és a 10 éves kötvények hozamai is történelmi magasságokba emelkedtek. A piacok számára ez a bizonytalanság növekedését jelenti, amely hirtelen árfolyam- és hozammozgásokat okozhat.
Takaicsi Szanae, a japán miniszterelnök, február 8-ra előrehozott választásokat hirdetett, és bejelentette, hogy felfüggesztik az élelmiszer-forgalmi adót is, ami aggodalmakat keltett a fiskális fegyelem állapotát illetően egy olyan országban, ahol az államadósság a GDP 258%-át teszi ki. Az, hogy a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) politikai döntései egyre inkább jobbra hajlanak, elkezdi megrendíteni a már amúgy is ingatag gazdasági alapokat.
Az amerikai pénzügyminiszter észrevételei egy tágabb képet festenek, miszerint a japán helyzet következményei nemcsak a szigetországra, hanem globálisan is érezhetőek lehetnek. A japán állampapírok hozamának emelkedése gyorsan átterjedhet a globális kötvénypiacokra, ami a világméretű pénzügyi instabilitás esélyét növeli.
A pénzügyi stabilitás további szempontja a devizapiacokon bontakozik ki, ahol a jen gyengülése és az árfolyam-ingadozások felerősítik a kockázatokat, különös figyelmet szentelve a kamatkülönbözetre épülő befektetéseknek. Mindezek a tényezők alapvetően aláássák a japán kormány és a jegybank közötti együttműködést, amely elengedhetetlen a kiszámíthatóság fenntartásához, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
A japán gazdaság feszültségei, a gyenge jen politikájának következményei, és a piacok reakciója világos jelek arra, hogy a globális pénzügyi stabilitás szempontjából Japán kihívásai messze túlmutathatnak a szigetország határain. A helyzet hatása már most is érzékelhető a globális piacon, és a fejlemények kimenetele továbbra is kérdéses marad.
