Összeomlott a nyelvvizsgapiac: Vészharangot kongattak az iskolák
A nyelvvizsgapiac helyzete egyértelműen kritikusabbá vált, mivel a nyelviskolák folyamatosan küzdenek a fennmaradásért. Az utóbbi hat év tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyelvtanulás trendje erőteljesen elmozdult a hagyományos iskolákból a vállalati és intézményi oktatás irányába. Éppen ezért egyre csökkent a nyelvvizsgát tevők száma, mivel a munkáltatók már nem ragaszkodnak a papír alapú bizonyítványokhoz, így a nyelvvizsga értéke is folyamatosan csökken.
A nyelvvizsgák iránti kereslet visszaesése nem a véletlen műve: a folyamat már 2020-ban elkezdődött, amikor a koronavírus-járvány hatására a kormány nyelvvizsga amnesztiát hirdetett. Ez a lépés lehetővé tette, hogy a felsőoktatásban tanulók és azok, akik korábban nem tudták igazolni nyelvtudásukat, diplomát szerezzenek nyelvvizsga. 2023-tól pedig végleg eltörlésre került a diplomához szükséges nyelvvizsga kötelezőség, ami tovább súlyosbította a helyzetet.
A nyelviskolák legnagyobb problémája az a drámai csökkenés, amely a fiatal felnőttek körében tapasztalható. A 20-24 éves korosztályból a nyelvvizsgát körülbelül 28 492-en tettek 2019-ben, míg 2024-re ez a szám már mindössze 10 137 főre csökkent, majd 2025-re 9 850-re esett. Az Euroexam Nyelvvizsgaközpont ügyvezetője, Rozgonyi Zoltán a Népszavának nyilatkozva megjegyezte, hogy az ifjúság nyelvvizsga-teljesítménye jelentős érvágást jelent a nyelviskolák számára, és a lakossági piac lényegében összeomlott.
Bár a nyelviskolák forgalmának törésével szemben a vállalati oktatás virágzik, Rosgonyi elismerte, hogy a felvételi vizsgák során egyre több egyetem ad extra pontokat a nyelvvizsgáért, ami némi reményt nyújt a jövőbeni nyelvtanulók számára. A statisztikák szerint 2019-ben még 124 470 fő nyelvvizsgázott, ám ez a szám 2020-ra 86 026 főre esett, 2023-ra 66 307 főre, míg 2024-re 58 969 főre csökkent. A becslések szerint a nyelvvizsgázók számának csökkenése 2025-re 5%-ra várható, ami alacsonyabb, mint az elmúlt évek, de figyelembe kell venni, hogy a tendencia folytatódik.
A legfrissebb adatok szerint a nyelvvizsgázók zöme a 14-19 éves korosztályból kerül ki, de az ő számuk is csökkent az utóbbi évek során: 2019-ben 61 947 fő, míg 2024-re mindössze 42 161 fő ment nyelvvizsgázni, 2025-re pedig 39 269 főt várnak. A legnépszerűbb nyelvek az angol és német maradtak, hiszen az angol nyelvből 47 734-en vizsgáztak, míg a németet 6 768-an választották, közülük 4 952 fő sikeresen teljesítette a vizsgát.
A nyelvvizsgák körüli válság tehát nem csupán átmeneti jelenség, hanem egy hosszú távú trend következménye, amely megrengetheti a nyelviskolák fennmaradását és átalakíthatja a nyelvtanulási szokásokat Magyarországon.