Drámai Átalakulás Előtt Állnak a Magyar Gyógyszertárak
Magyarország a gyógyszerpiac terén a legnagyobbak között szerepel a régióban, hiszen a negyedik legnagyobb gyógyszerpiacával büszkélkedhet, megelőzve Szlovákiát, Bulgáriát és Horvátországot – mutat rá az IQVIA Hungary legfrissebb elemzése. Az ország gyógyszerkereslete fokozatosan a vényköteles készítmények irányába tolódik, míg az OTC (over-the-counter) termékek egyre inkább háttérbe szorulnak, ahogyan ez a megfigyelésekből is kiderül. A legújabb adatok szerint a magyarok évente átlagosan 348 eurót költenek gyógyszerekre, ami az ötödik legmagasabb érték a régióban.
Berkovics Beáta, az IQVIA Hungary tanácsadója elmondta, hogy 2025-re a közvetlen lakossági gyógyszerellátás keretében 114,7 millió vásárlás történt, ami 700 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. A vényköteles és az OTC termékek a patikai vásárlások 90%-át teszik ki, és a magisztrális készítmények aránya továbbra is elenyésző. A kiváltott receptek száma tavaly meghaladta a 206 milliót, míg a vényköteles gyógyszerforgalom évente jellemzően egy százalékkal nőtt az utóbbi években.
Ez az elemzés rávilágít, hogy a magyar vásárlóközönség egyre inkább a vényköteles gyógyszerekre támaszkodik a gazdasági nehézségek idején, hiszen a prevenciós jellegű termékek iránti költések csökkentek. A gyógyszerpiac átlagosan 9,1%-kal nőtt 2020 óta, főként az áremelkedések miatt, míg a vény nélkül kapható termékek piaca 10,1%-kal emelkedett.
Egy másik fontos fejlemény, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország a régióban, ahol a vény nélküli készítmények forgalma csökkent, hiszen 2023 és 2024 között 1%-os visszaesést tapasztaltak. Berkovics Beáta felhívta a figyelmet a gyógyszerfogyasztás megoszlására is, ahol a köhögés és megfázás miatti termékek a teljes OTC forgalom 23%-át, a fájdalomcsillapítók pedig 19%-át teszik ki.
Az onkológiai és immunológiai gyógyszerek a vényköteles forgalom 18%-át képviselik, míg az emésztőrendszer működési zavaraira felírt készítmények 20%-ot, a kardiovaszkuláris készítmények pedig 16%-ot tesznek ki. Ezen adatok alapján Berkovics hangsúlyozta, hogy a gyógyszerpiac stabilizálása érdekében sürgős intézkedésekre van szükség.
A gyógyszertárak száma 2025-re stabilizálódott, hiszen 2907 patika működik az országban, ami növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Fontos lépés volt az is, hogy a Belügyminisztériumban megalakult egy gyógyszerészeti munkacsoport, amely a gyógyszerellátás szakmai szervezeteivel együtt dolgozik a jövőbeli fejlesztéseken. Ezen belül a gyógyszerészi vényírás alapjainak lefektetése új lehetőségeket nyit a gyógyszertárak előtt.
Ráadásul a gyógyszertári vakcináció bevezetése is fontos téma, és a közeljövőben önkéntes alapon eljöhet Magyarországra. A gyógyszerészek képzése és tudásuk jobban kihasználható lenne, hiszen a beteg-szakember találkozók száma évente eléri a 110 milliót. A patikákban a gyógyszerkiadás, tanácsadás és gyógyszerészi gondozás mellett komoly potenciál rejlik a szolgáltatások bővítésében, például a szűrővizsgálatok elvégzésében.
Összességében tehát egy olyan lényeges átalakuláson megy át a magyar gyógyszerpiac, amely új lehetőségeket kínál a gyógyszertárak számára, ezzel is előmozdítva a lakosság egészségének megőrzését.
