A legígéretesebb fűtési megoldás itthon, de egy teljes évtized is kellhet, mire a zöld út beérik
A közelmúlt statisztikái alapján a 2023-as adatokhoz képest az Európai Unió üvegházhatású gázok kibocsátása jelentős mértékben, mintegy 20%-kal csökkent a 2013 és 2024 közötti időszak alatt. A megújuló energiaforrások részaránya, különösen a fűtés és hűtés terén viszont lassan, de folyamatosan emelkedik. Az Eurostat legfrissebb adatai arra figyelmeztetnek, hogy bár az EU-n belül kedvező irányba mutatnak a trendek, a globális szintű hatásuk korlátozott, továbbra is lassú a zöldátállás üteme. Holoda Attila energetikai szakértő véleménye szerint a valós áttörésekhez még évek kellenek, a hőszivattyúk és a geotermikus energia pedig kulcsszerepet játszhat a jövő energiaképében.
Sándor Zoltán 2026. február 1-jén megjelent írásában kiemeli, hogy Holoda Attila folyamatait vizsgálva miben lát potenciált Magyarország zöld megoldásai között. Az utóbbi évtized sikereit követően az energetikai szakértő felvázolta, hogy az energiaszektor, különösen a villamosenergia-termelés, a gáz- és gőzellátás terén 49%-os csökkenést eredményezett az üvegházhatású gáz kibocsátásában, ami jónak számít.
Az Eurostat legújabb adatai szerint 2024-ben az EU gazdaságának szén-dioxid-kibocsátása 3,3 milliárd tonnát tett ki, ami éves szinten 1%-os csökkenést jelent a 2023-as adatokhoz képest, míg a 2013-as bázisértékhez viszonyítva a csökkenés mértéke 20%-kal emelkedett. E folyamatot a legnagyobb mértékben a hőszivattyúk és a biomassza fokozatos elterjedése segíti elő.
Az energetikai rendszerekben végbemenő változások mellett Holoda Attila rámutatott arra is, hogy a zöld energiafelhasználás, noha bővül, a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok, mint például a földgáz, még mindig dominálnak. Jelenleg a földgáz teszi ki a teljes energiafelhasználás körülbelül 58-60%-át, ami arra mutat, hogy még hosszú évekbe telik, mire a megújuló energiaforrások többséget képviselnek.
A hőszivattyúk fontos szerepet játszanak az EU zéró kibocsátási céljainak elérésében, és a lakossági energiahatékonyság javítása érdekében sürgős intézkedésekre van szükség, beleértve a megfelelő ösztönzők bevezetését a hagyományos fűtési rendszerek leváltására. Az Eurofound szerint azonban égető hiány mutatkozik szakemberekből ezen a területen, hiszen 2030-ig további hetvenezer hőszivattyús szakemberre lesz szükség.
Holoda Attila véleménye az is, hogy az EU globális szinten csupán 7,8%-át teszi ki a teljes szén-dioxid-kibocsátásnak, amely megkérdőjelezi a zöldítési intézkedések hatékonyságát. Ennek ellenére a megújuló energiaforrások növekvő részaránya a fűtésben és hűtésben biztató jele a jövő zöld energiájának.
