Halálzónában Oroszország: A gazdaság válsága
Az orosz gazdaság, amely a háború ötödik évében is stagnál, nem omlik össze, azonban nem is képes talpra állni. A háborús költségek fedezése főként a hadiiparból származó bevételek révén történik, miközben az exportbevételek csökkennek, és a költségvetés mozgástere egyre szűkül. A rendszer önálló működése ugyan még látható, de folyamatosan képes a jövőbeli lehetőségeit felélni.
Kreivich Orsolya, az Economx tudósítója, 2026. február 17-én így összegezte a helyzetet: az orosz gazdaság egy olyan „halálzónába” került, amit a hegymászók ismernek, ahol az emberi szervezet gyorsabban költi el tartalékait, mint ahogyan képes regenerálódni. Vlagyimir Putyin rendszere már nemcsak működik, hanem ellentétes irányba is hat.
A hadiipari szektor dominanciája
A gazdaság jelenlegi helyzetében a hadiipar és a katonai szektor kapja a legnagyobb figyelmet és támogatást, míg a civil szektor a háttérbe szorul. A hadiipar fejlődéséhez szükséges források áramlása növekvő termelést és foglalkoztatást eredményez, míg a magánvállalkozások, a kis- és középvállalatok súlyos terheket viselnek, és a piacon való helytállásuk ereje csökken.
Az orosz feldolgozóipar összességében 18,3%-kal bővült az elmúlt három évben, de ez szinte teljes mértékben a hadiiparnak köszönhető. Az állami védelmi megrendelések által generált növekedés következményeként a civil ipar gyakorlatilag zsugorodott, ami súlyos aggodalomra ad okot a gazdaság jövőbeli kilátásait illetően.
A költségvetési problémák és a jövő kilátásai
Alexandra Prokopenko, a Carnegie Russia Eurasia Centre kutatója figyelmeztet arra, hogy az orosz gazdaság a nagyarányú belső újraelosztásra épül, amely a védelmi szektorból származik, és ez a rendszer egyben a saját jövőjét is megingatja. A védelmi kiadások emelkedése miatt a költségvetési hiány egyre nő, amely 2025-re 5,6 ezermilliárd rubelre (73 milliárd dollár) ugrik, a GDP 2,6%-át ölelve fel.
Továbbá, az olajárak esése is nyomást gyakorol a hazai gazdaságra. Az Urals nyersolaj jelenlegi piaci ára 25-30%-os kedvezménnyel forog a Brent árjegyzéshez képest, a bevételek szintje pedig a legalacsonyabbra csökkent az utóbbi évek során. A jövőbeli fejlődés szempontjából aggasztó jelek mutatkoznak, a GDP növekedése 2025-re mindössze 1%-ra várható, ami újabb csökkenést jelez.
A háború utáni lehetséges forgatókönyvek
A Kreml számára a gazdasági helyzet látványosan válságossá vált: a védelmi szektor a GDP 8%-át adja, de ahhoz, hogy a leszerelés ne vezessen gazdasági krízishez, öt különböző feltételnek kellene egyszerre teljesülnie. Ezek közé tartoznak a hiteles biztonsági garanciák, a hatékony átképzési programok, valamint a védelmi beszerzési rendszerek gyökeres átalakítása.
Az orosz elit köreiben egyre nagyobb konszenzus van arról, hogy a háború vége lehet a legnagyobb kihívás, de a Nyugat hosszú távú stratégiája inkább Oroszország fejlődési potenciáljának visszafogására irányul. A változásoknak ára van, és a nemzetközi helyzet várhatóan nem könnyíti meg ezt a folyamatot, a geopolitikai kihívások továbbra is komoly akadályt jelenthetnek a háború utáni időszak stabilizálásában.
