Majdnem dobogós a magyar minimálbér az EU-ban – a rangsor végén
A legfrissebb Eurostat adatok alapján a különbségek az európai minimálbérek között elképesztőek: míg Nyugat-Európában a kötelező legkisebb bér 2000 euró felett alakul, addig néhány kelet-európai országban még a 800 eurót sem éri el a minimálbér. Ez a kiugró eltérés jól tükrözi az EU munkaerőpiacának bérviszonyait, amely szoros korrelációt mutat a gazdasági fejlettséggel.
2026. február 22-én K. G. által közzétett jelentés szerint 2026 januárjában az Európai Unió 27 tagja közül 22 olyan országban van törvényben meghatározott minimálbér, míg öt államban – Dánia, Olaszország, Ausztria, Finnország és Svédország – ágazati kollektív megállapodások keretein belül szabályozzák a béreket, így itt nem létezik országos minimum.
A legalacsonyabb minimálbérrel bíró kelet-európai országok között említhető Bulgária 620 euróval, Lettország 780 euróval, Románia pedig 795 euróval zárja a sort. Magyarország ezen a listán alulról a negyedik 838 eurós minimálbérével, ami nem tükröz túlzó versenyképességet a kontinens szintjén.
Az Eurostat számára fontos szempont, hogy az összehasonlíthatóság érdekében korrigálják a különböző kifizetési szokásokat; egyes országokban, mint például Görögország, Spanyolország és Portugália, a minimálbért nem tizenkét, hanem tizennégy havi kifizetéssel számolják. Ez a megoldás szintén befolyásolja a statisztikai adatok bruttó összegeit.
Érdekes megjegyezni, hogy a legmagasabb minimálbérek Nyugat-Európában találhatók. A lista éllovasa Luxemburg, ahol havi 2704 euró a kötelező legkisebb bér. Ezt követi Írország 2391 euróval, majd Németország 2343 euróval. A legfrissebb adatok nyilvánosságra hozására az Eurostat saját Facebook-oldalán egy rövid videó kíséretében került sor.
A helyzet szoros összefüggésben áll a megélhetés költségeivel is, különösen olyan országokban, ahol a minimálbér a megélhetés szempontjából nem elegendő. A felmérések és grafikonok is azt jelzik, hogy a valós kihívások nem a nálunk sokkal magasabb minimálbérű országokban találhatók, hanem sok esetben a legnagyobb munkaerőpiaci nehézségekkel küzdő tagországok között. Az EU-n belül tehát a minimálbér nem csupán statisztikai adat, hanem a társadalmi igazságosság szempontjából is jelentős evidenciát szolgáltat.
