Rekordszámú titkos döntést hozott az Orbán-kormány
Az Orbán-kormány 2025-ben rekordszámú, nem nyilvános kormányhatározatot fogadott el, amelynek száma megemelkedett a korábbi évekhez képest. A Magyar Közlönyben tavaly közel 546 olyan döntés született, amely nem készült elérhetővé a nyilvánosság számára, ezzel a tavalyi kormányhatározatok közel fele titkos döntés maradt. Az adatigénylésre adott válasz szerint ez a szám 38%-kal magasabb az előző évihez képest.
A kormányzati döntések négy fő kategóriába sorolhatók, ezek közül a legszigorúbb a háromezres határozatok, amelyek teljes mértékben titkosak, és akár 30, sőt, bizonyos esetekben 90 évre is titkosíthatók. Tavaly 27 ilyen határozat született, melyek pontos tartalmát a közvélemény soha nem ismerheti meg.
A titkos döntések növekedése különösen a kétezres határozatok esetében figyelemre méltó: 2025-ben 419 ilyen döntést hoztak, ami másfélszer annyi, mint az előző évben. A négyezres határozatok száma szintén emelkedett; 2025-ben 100 ilyen döntést hoztak, míg 2024-ben ez a szám 96 volt. E határozatok formálisan nem titkosak, de jellemzően 20 évre hozzáférhetetlenek a nyilvánosság számára, szemben a korábbi 10 éves korlátozással, amely most megduplázódott.
A titkosítás indokolt lehet bizonyos esetekben, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi ügyekben. Ugyanakkor a törvényes keretek szerint „Magyarország gazdasági tevékenysége” is védhető információ, amely meglehetősen homályosan értelmezhető, és amely révén állampapír-vásárlások vagy titkos pénzosztások körüli tervek is nyilvánosságra kerülhettek. A Tisza választási programja javasolja a kormányváltás esetén a titkosított döntések felülvizsgálatát és a feleslegesen titkosított ügyek nyilvánosságra hozatalát.
A kormány döntéshozatali folyamatai mellett kiemelten fontos figyelmet fordítani a nyilvánosság és a transzparencia kérdésére, ami elengedhetetlen egy demokratikus rendszer működése szempontjából. A titkos kormányhatározatok számának megnövekedése nem csupán az átláthatóság hiányára utal, hanem a közbizalom csökkenéséhez is hozzájárulhat. A társadalmi diskurzus sürgeti a kormányt, hogy a jövőben nyitottabb és átláthatóbb döntéshozatali mechanizmusokat alkalmazzon.
