Rejtélyes kutak és a zöld átállás titkai
Magyarországon egy új tendenciát figyelhetünk meg: a geotermikus kutak fúrásának növekvő száma, amely a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint a titkos zöld fegyverünk lehet. A szervezet egy átfogó tanulmányra hivatkozva hangsúlyozza, hogy a zöld átállás nem csupán költség, hanem egy rendkívül jövedelmező befektetés. Azt állítják, hogy a környezetvédelmi intézkedések révén 2030-ra a magyar GDP akár 8,8 százalékkal is nőhet.
A konferencia, amelyet a MTVSZ szervezett, a hazai energiapiac helyzetét vizsgálta. Az ipari dekarbonizáció és a napenergia terén elért eredmények ellenére a lakóépületek energiahatékonysága és a közlekedési ágazat előrehaladása aggasztóan lemaradt. Az előadók egyetértenek abban, hogy a klímasemlegesség eléréséhez szükséges lenne a kibocsátás legalább 60%-os csökkentése.
Az új geotermikus kutak fúrása 2023 óta már 15 helyszínen megkezdődött, köszönhetően a kedvezőbb szabályozási környezetnek. A Pannon-medence geológiai adottságai lehetőséget adnak arra, hogy a nagy hőmérsékletű vízhez viszonylag kis mélységből is hozzáférhessenek, így az energetikai rendszerekben történő felhasználás gazdaságosabbá válik.
A geotermia szerepe a fenntartható energiastruktúrában
Miről van szó a geotermia problémakörében? Az előnyök között kiemelendő, hogy ez az energiakforrás független az időjárási viszonyoktól, így nem olyan kiszolgáltatott a nap- és szélenergiával szemben. A hőtermelés fenntartásához stabil és folyamatos működést biztosít, erőteljesen csökkentve a fosszilis energiahordozók, például a földgáz használatát.
Jelenleg a magyar villamosenergia-termelésnél a megújuló energiaforrások aránya 26,8%, amelyből a napenergia dominál. Azonban a hőtermelés területén a földgáz továbbra is meghatározó szerepet játszik, itt léphetne előtérbe a geotermia.
Kihívások a zöld átállás során
A napenergia dominanciájának köszönhetően az árszintek tavaszi és őszi időszakban lecsökkennek, azonban télen hiány tapasztalható. A stabilitás érdekében elengedhetetlen a szélerőművek fejlesztése is, hogy kiegyensúlyozottabbá váljon a megújuló energiamix.
A közlekedési szektor szintén gondot jelent, ahol a károsanyag-kibocsátás emelkedik. Az öregedő járműpark és a magas elektromobilitási költségek megnehezítik a helyzetet.
Lehetőségek és megoldások
A zöld átállás sikeressége szempontjából kulcsfontosságú lenne a támogatáspolitika. A kis- és középvállalkozások (kkv) jelentős szereplővé válhatnak az energiahatékonysági beruházások terén, amelyek három éven belül megtérülhetnek, így versenyképességet is nyújtanának Magyarországnak.
Az energiapolitikai elmaradások elsősorban a lakóépületek energiahatékonyságában jelentkeznek. A szociális szempontok figyelembevételével egy jól átgondolt terv kidolgozása, mint például a Szociális Klímaalap, segíthetne a helyzet javításában.
Habár Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a geotermikus energia kiaknázása terén a legjobban állunk Európában, a potenciál további kihasználása még előttünk áll. A hosszú távú célok elérése érdekében sürgető, hogy a geotermia még inkább középpontba kerüljön a fenntartható energiaforrások között.
