Döbbenetes kutatás a nők öregedéséről
Új kutatási eredmények láttak napvilágot, amelyek szerint a gyerekek száma jelentős hatással lehet a nők élethosszára. A kutatás során megállapították, hogy a szülés és a gyerekszám közötti kapcsolat nem csupán érdekes, hanem hosszú távú egészségügyi következményekkel is járhat. Adódik a kérdés: vajon a gyermekvállalás tényleg hozzájárulhat az életkor meghosszabbításához?
A kutatás 14 836 nőt vizsgált, mind ikrek között, hogy minimalizálják a genetikai eltérések hatását. 1054 nő biológiai öregedésének jeleit is elemezték. A résztvevőket aszerint osztották csoportokba, hogy hány élve született gyermekük volt, valamint, hogy mikor vállalták őket. Az elemzés eredményei meglepőek voltak: a legrosszabb mutatókat azok a nők produkálták, akik egyáltalán nem szültek, valamint azok, akik átlagosan 6,8 gyermeket hoztak a világra.
Az érdekelt csoportok között a legkedvezőbb eredményeket azok mutatták, akik átlagosan két-három gyereke született, 24 és 38 éves koruk között. Ráadásul, a kutatás kimutatta, hogy a fiatal korai szülés is gyorsabb öregedéshez vezethet. Persze itt felmerül egy fontos tényező: ha a kutatók figyelembe vették az alkoholfogyasztást és a testtömegindexet, az összefüggés nagyrészt eltűnt. Ez arra utalhat, hogy a korai gyermekvállalás körüli körülmények sokkal fontosabb szerepet játszanak, mint maguk a születések.
A gyermektelen nők és a sokgyermekesek csoportjánál viszont a negatív összefüggés továbbra is fennmaradt, még akkor is, amikor a külső tényezőket kiszűrték. Ez a megállapítás új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy miért lehet a gyermektelenség összefüggésben a rosszabb egészségi állapottal. A kutatás szerzői óvatosan arra utalnak, hogy a kérdéses háttérben olyan, a kutatásban nem mért tényezők állhatnak, mint például a korábbi egészségügyi problémák, amelyek befolyásolják mind a gyermektelenséget, mind a későbbi egészségi állapotot.
Miina Ollikainen, az epigenetikával foglalkozó kutató, a tanulmány társszerzője megjegyezte, hogy azok, akik biológiailag idősebbek a naptári koruknál, nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az oktatás és az életmódbeli döntések tartós lenyomatot hagyhatnak az egyének biológiai állapotán. Ollikainen szerint egyes elemzések eredményei a fiatal korai gyerekvállalást is összekapcsolják a biológiai öregedéssel, ami illeszkedhet az evolúciós elméletekhez, melyek a korai szaporodást és rövidebb generációs időket támogatják, még ha egészségügyi árat is kell érte fizetni.
Fontos hangsúlyozni, hogy az öregedés és az élettartam alakulására számos más tényező is hatással van. A kutatás tehát csupán a további biológiai vizsgálatok alapját képezheti, szélesebb értelemben pedig a női egészségügy további kérdéseit is felveti.
