MOK-elnök: Az egészségügyi ellátás hiányosságai kritikusan érintik a magyarokat
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke egy német lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a magyar állami egészségügyi rendszer rendkívül alulfinanszírozott, és évente körülbelül 17 ezer ember halála kapcsolódik elkerülhető okokhoz. Az állami egészségügyi kiadások csupán a fele az európai átlagnak, ami súlyosan veszélyezteti a lakosság egészségét.
A szakember az n-tv.de német hírportálnak adott interjúban kiemelte, hogy a magán- és állami egészségügyi szektor teljesen elkülönült, ellentétben Németországgal, ahol a két szektor együttműködik. Az elmúlt tíz évben a szükséges erőforrások jelentős része a gazdaság más ágazatai felé áramlott, így az egészségügyi költségek a GDP csupán 4%-át képviselik.
Az egészségügyi magánszektor gyors fejlődése, amely már olykor „vadnyugati” jelleget öltött, új kihívásokat hozott, hiszen megjelentek oligarchák, nemzetközi vállalatok, és orvosok, akik vállalkozásokat indítanak. Például egy csípőprotézis ára 3-4 millió forint, azaz körülbelül 10 ezer euró, ami sok magyar számára megfizethetetlen, így gyakran hitelt kell felvenniük, vagy családi segítséget kell kérniük.
Az állami egészségügyi rendszerben hosszú várólisták nehezítik a kezelésekhez való hozzáférést. Egy MRI-vizsgálatra vagy szürkehályog-műtétre hónapokat kell várni, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. Ráadásul, komolyabb betegségek, például rák esetében a betegek sokszor nem kapják meg időben a szükséges kezelést, mivel az engedélyezési folyamatok rendkívül lassúak.
„Évente mintegy 17 ezer ember hal meg Magyarországon elkerülhető okok miatt, ez az európai átlag kétszerese” – tette hozzá Álmos Péter. Különösen aggasztó a rákbetegek helyzete, mivel az új gyógyszerek közül jóval kevesebb érhető el állami finanszírozással, mint Nyugat-Európában; például Németországban 32 új rákgyógyszer áll rendelkezésre, míg Magyarországon csupán 4. Az új gyógyszerek állami finanszírozásba való bevonása az utóbbi öt évben rendkívül bonyolulttá vált, minden beteg esetében külön engedélyt kell kérni, ami tovább lassítja a kezelést.
A helyzet további nehezítője, hogy az orvosok körében jelenlévő bizonytalanság és a jövőbeli kilátások hiánya sokukat arra kényszeríti, hogy elhagyják az állami szektort. Az egészségügyi szektorban dolgozó orvosok véleménye szerint nincs világos kormányzati stratégia az egészségügy jövőjére nézve. Számos friss diplomás orvos azonnal külföldre távozik a tanulmányai befejezése után; egyes becslések szerint minden ötödik fiatal orvos dönt így.
