Már tőlünk nyugatabbra sem keresnek annyi embert, romlanak a kilátások
Jelentős visszaesést tapasztaltak a német feldolgozóiparban a meghirdetett állások számában, amely a gyengébb ipari aktivitás következménye. Noha egyes szektorokban, például a szolgáltatások terén, növekedéseket figyeltek meg, a tendencia összességében nem biztató.
A legfrissebb adatok szerint tavaly az ipari vállalatok összesen hét százalékkal kevesebb új állást hirdettek meg, mint az azt megelőző évben, amely során már 11 százalékos csökkentést regisztráltak. A 2024-es adatokhoz viszonyítva, amikor 1,21 millió álláshirdetés látott napvilágot a feldolgozóiparban, az utolsó mért érték 1,13 millióra csökkent.
Ez a jelenség ellentmondásos képet fest a foglalkoztatás helyzetéről, mindazonáltal a szolgáltatási szektor egyes területein, mint például az egészségügy és a szociális ellátás, a meghirdetett állások száma négy százalékkal nőtt, ami a szektor növekvő igényességét tükrözi.
A szakértők figyelmeztetnek, hogy ez a trend a munkaerőpiac jövőbeli stabilitására nézve korai jelzéseket közvetít. A valós helyzet érdekes eloszlása alatt a válság rejtetten fejlődik, és a vállalatok visszafogott munkaerő-felvételi hajlandósága azt mutatja, hogy a gazdasági struktúrák változóban vannak.
Oliver Stettes, a kölni Német Gazdasági Intézet (IW) szakértője hangsúlyozza, hogy a kimagasló foglalkoztatottsági mutatók valójában eltakarják azt a folyamatot, hogy a gazdaság egyre inkább az állam közeli szolgáltatások irányába tolódik, míg az ipari értékteremtés folyamata jelentős csökkenésnek van kitéve. A helyzet hosszú távú gazdasági következményekkel járhat.
Enzo Weber, a nürnbergi Munkaerőpiaci és Foglalkozáskutató Intézet (IAB) kutatási vezetője is felhívja a figyelmet arra, hogy bár a szociálisan értékes munkahelyek, mint az egészségügyi és oktatási munkakörök, növekednek, az iparon belüli munkahelyek és a beruházások csökkenése egy komoly dezindusztrializációs folyamat elindulását jelentheti.
Ezért is sürget a Német Munkaadók Szövetsége kormányzati beavatkozásokat: szükségesnek tartják, hogy reformokra kerüljön sor a szociális rendszer terén, a bürokrácia csökkentésében, valamint az energiaköltségek mérséklésében, hogy a munkahelyek fenntarthatósága biztosított legyen a jövőben.