Uniós Küldöttség és Az Energiaválság: A Barátság Kőolajvezeték Ügye
Hetek óta várakoznak a hazai adófizetők pénzéből fenntartott uniós delegáció tagjai, közvetlenül Ukrajnában, hogy megvizsgálhassák a Barátság kőolajvezeték állítólagos sérüléseit. Az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint azonban az uniós küldöttség jelenlegi helyzete érdemtelenné vált, mivel a kormány határozott állásfoglalása szerint amíg kőolaj nem érkezik, addig nem szabad jóváhagyni az ukrán gázexportot, és Budapest egyértelműen blokkol minden Kijevnek kedvező uniós döntést.
Sarkadi-Illyés Csaba, a forrást jelentő cikk szerzője, 2026. április 4-én, szombaton számolt be arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök március 2-án a Barátság kőolajvezeték állapotáról tartott nemzetbiztonsági egyeztetést Budapesten. Az uniós küldöttség, amely március 19-től tartózkodik Kijevben, hiába várja, hogy megvizsgálhassa a vezeték súlyosan megrongálódott szakaszát, amelyet orosz támadás érhetett. A magyar misszió hazatérte után, az Európai Bizottság valóban küldött egy szakértői csoportot, hogy felderítsék, miért nem érkezik az üzemanyag a MOL által üzemeltetett vezetékeken keresztül Magyarországra.
Ugyanakkor az ukrán állami gázvállalat, a Naftohaz elnöke, Szerhij Koreckij bemutatta a rendszeres helyreállítási tervet a Barátság vezeték újjáépítésére, de az eddigi párbeszédek hiába voltak, konkrét lépésekre nem került sor. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 17-én levélben jelezte, hogy Ukrajna készen áll, hogy másfél hónapon belül újraindítsa az egykori orosz kőolaj tranzitot Magyarország és Szlovákia irányában, azonban kétórányira a kijevi központtól, a Brodi településnél az uniós küldöttségnek senki sem mutatta meg a sérült szakaszt.
A magyar kormány intézkedéseit is érdemes megjegyezni: Orbán Viktor bejelentette, hogy a második félévtől szakaszosan leállítják az Ukrajnába irányuló földgázexportot, amely az ukrán import 46%-át, a teljes gázfogyasztás 14%-át fedezte a tavalyi év első tíz hónapjában. Mindezek fényében az uniós misszió tevékenysége és a helyzet rendezése egyre inkább kérdésessé válik, ahogy az Energiaügyi Minisztérium kommunikációs főosztálya is megerősítette, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindítása egy politikai döntés szükségszerűsége.
Végül, a közel-keleti konfliktus okozta globális energiaválság tovább fokozza a feszültséget, hiszen Dan Jorgensen, az energiaügyekért felelős uniós biztos április 1-jén jelezte, hogy az olaj és gáz árak jelentősen megemelkedtek. Az Európai Bizottság kész segíteni a Barátság kőolajvezeték helyzetének rendezésében, de ez is csak hangsúlyozza az uniós intézmények tehetetlenségét a kialakult energiaválság közepette.
