Óvatosság az euró bevezetése előtt
A legsikeresebb magyar politikai párt, a Tisza Párt, amely a legutóbbi választásokon győzelmet aratott, célul tűzte ki, hogy az eurónak 2030-ra meg kellene valósulnia Magyarországon. Ezzel párhuzamosan azonban a GKI Gazdaságkutató Zrt. szakértői óvatosságra intenek a közös uniós valutára való áttérés kapcsán.
A GKI elemzése alapján az euró bevezetésének előfeltételei és várható következményei figyelembe vétele létfontosságú. A kutatóintézet rámutatott, hogy az euró bevezetésének folyamata már azelőtt kedvező jeleket mutathat, hogy a valódi váltásra sor kerülne. A gazdaságpolitikai intézkedések révén a potenciális kockázatok mérsékelhetők.
Az elemzők hangsúlyozzák, hogy bár az euróövezeti csatlakozás lakossági támogatottsága magas, Magyarország az elmúlt években inkább távolodott a valuta bevezetésétől. Az euró bevezetésének kedvező hatásai közé tartozik a hiteladósok helyzetének javítása és a tranzakciós költségek csökkentése. Az államháztartás mérséklődő kamatkiadásai lehetőséget teremthetnek a szociális programok bővítésére is, anélkül hogy ez a költségvetési hiány növekedésével vagy a GDP-arányos államadósság romlásával járna.
Ugyanakkor a GKI elemzése óvatosságot indítványoz, mivel az önálló monetáris politika feladása magasabb inflációhoz, valamint reálgazdasági és pénzügyi egyensúlytalanságokhoz vezethet. A kockázatok kezelése érdekében következetes gazdaságpolitikára van szükség. Az euró bevezetésének öt fő kritériuma az árstabilitás, az államháztartási hiány, az államadósság, a hosszú távú kamatlábak és az árfolyam stabilitása, amelyek közül jelenleg egyet sem teljesít Magyarország.
Az inflációs ráta nem haladhatja meg 1,5 százalékponttal többel a három legjobban teljesítő tagállam átlagát, azonban 2025-re Magyarország inflációs rátája a várakozások szerint 4,4 százalékra tehető, míg a három legjobbnál 2,6 százalék körül alakul. A költségvetési hiány 2025-re a GDP 3 százaléka alatt kellene, hogy maradjon, de 2026-ra a várakozások szerint 6 százalék körüli értéket mutathat.
A GDP-arányos államadósságnak a törvény szerint a 60 százalékhoz kellene közelítenie, de tavaly 74,6 százalék volt. A hosszú távú hitelek kamata legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagország átlagos kamata; a legfrissebb EKB adatok alapján ez jelenleg 6,9 százalék. Az árfolyam stabilitása érdekében Magyarország legalább két évet kell, hogy az ERM II. rendszer keretein belül töltsön el, amely meghatározza forint-euró árfolyam fix rögzítését, +/- 15 százalékos eltéréssel.
