Az ellenzék aktívan fellépett az új kormány kinevezése ellen, mivel megítélésük szerint Dodiknak nem volt joga új miniszterelnököt javasolnia. Ennek következtében bojkottálták Minic programbeszédét, amely a politikai feszültségek még inkább kiéleződését tükrözi. A helyzet azt is jelzi, hogy a boszniai politikai táj éppen egy újabb krízis felé sodródik, amennyiben a demokratikus folyamatoknak nem hagyományos keretek között kell kialakulniuk.
Népszavazás előkészítése
Minic beszédében világosan kifejtette, hogy a Milorad Dodik elleni bírósági ítélet politikai motivációkkal bír. Gyors lépéseket tervez, hogy október 25-én népszavazást szervezzen annak érdekében, hogy a lakosság véleménye alakíthassa a bírósági döntések elfogadását. Ez a lépés újabb dimenziót ad a politikai diskurzusnak, hiszen kiderül, hogy mennyi támogatást nyer Dodik a választók körében, különösen az eltiltása miatt kialakult helyzetben.
A politikai struktúra kihívásai
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedése, amely a 1995-ös daytoni békemegállapodáson alapul, jelen pillanatban komoly kihívásokkal néz szembe. Az ország félig autonóm részekre tagolt struktúrája, a Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció, folyamatosan rávilágít arra, hogy az önállóság mivel jár – a politikai feszültségek és a belső konfliktusok mindennaposak. Az új kormány formálódása összességében további politikai turbulenciát generálhat, amely mélyebb hatással lehet az ország jövőbeli stabilitására.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/boszniai-szerb-kormany-szavazas.815444.html
