A nyugdíjak drámai elmaradása: A svájci indexálás eltörlése és következményei
Ha a Fidesz kormánya nem nyúl bele a nyugdíjrendszerbe, ma 65 százalékkal magasabb összegeket kapnának az idősek. Ez a megállapítás szimbolikus figyelmeztetést hordoz a politikai döntések hosszú távú hatásaira, különösen a nyugdíjjal kapcsolatos kormányzati intézkedések következményeire. A svájci indexálás módszerének 2010-es eltörlése óta az idősek jövedelme szorosabb korlátok közé került, egyedül az infláció mértékével nőhet, amely korlátozza a nyugdíjak reális emelkedésének lehetőségét.
A Fidesz vezette kormány 2010-es hatalomra kerülésekor megszüntette a svájci indexálást, amely a bérek növekedésére és az inflációra is figyelemmel volt. Ezzel szemben a jelenlegi nyugdíjszámítás kizárólag az inflációs adatokat veszi figyelembe, így a nyugdíjak reálértéke folyamatosan csökken.
L. K. elemzése szerint a nyugdíjakat érintő mostani 14. havi kifizetés mindössze 7,3 százalékos emelkedést hoz a nyugdíjasok számára, ami messze elmarad a szükséges mértéktől, hogy az idősek életszínvonala ne csökkenjen. A svájci indexálás visszaállítása sok szakértő véleménye szerint egy kiegyensúlyozottabb és fair megoldást jelentene, amely biztosítaná, hogy az idősek is részesüljenek a felnövekvő gazdaság nyújtotta lehetőségekből.
A jövő kilátásai: Gyanú és kétség a kormánnyal szemben
Katona Tamás közgazdász hangsúlyozza, hogy az átlagnyugdíj, amely jelenleg 226 ezer forint körül alakul, bizonyosan 373 ezer forint lenne, ha a svájci indexálást nem törölték volna el. Az öregségi nyugdíjak esetében a számítások szerint 246 ezer forint helyett ma 405 ezer forintnál tartanának.
A nyugdíjasok helyzete drámai: ma a 2 millió öregségi nyugdíjas felének jövedelme 210 ezer forint alatt van, és harmaduk kevesebb mint 140 ezer forintot kap. A Fidesz döntései egyértelműen felelőssé teszik a kormányt a nyugdíjasok sorsáért.
Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozata szerint a 14. havi nyugdíjat jövő januártól kezdik el bevezetni, ami a költségvetés legfőbb tételének ígérkezik. Nagy Márton gazdasági miniszter tavalyi nyilatkozata alapján a költségvetés legnagyobb része a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra megy, azonban a 14. havi nyugdíj költsége még nem szerepelt a tervek között. Farkas András megjegyzése szerint a 14. havi nyugdíj ötlete nem ördögtől való, de azt különböző forrásokból kell finanszírozni, ami tovább fokozza a bizonytalanságot a nyugdíjasok körében.
A jelenlegi helyzet tisztán kirajzolja a politikai ígéretek és a tényleges támogatás közötti szakadékot, amely egyre inkább érintette a nyugdíjasok mindennapi megélhetését. Az emberek joggal kérdőjelezik meg, hogy a kormányzat valóban érdekel-e az idősek életminőségének javításában, vagy csupán a szavazatok megszerzésére összpontosítanak.
A svájci rendszert alkalmazó országok, mint például Bulgária, Csehország és Litvánia, jó példák lehetnek arra, hogy lehet felelősen bánni a nyugdíjasok érdekeivel, míg Magyarországon a régóta várt reformok továbbra is távolinak tűnnek. Az infláción alapuló rendszer nem elegendő ahhoz, hogy megbirkózzon a társadalmi szükségletekkel, és a jövőbeli változások elkerülhetetlenné váltak.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/nyugdij-svajci-indexalas-inflacio.818894.html
