Többet keresünk, mégis kevesebb marad – a pénzünk eltűnésének titkai
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai rávilágítanak arra, hogy 2025 első félévében a magyar gazdaság és társadalom különböző területei között meglehetősen vegyes kép bontakozott ki. Míg a keresetek és a bolti forgalom folyamatos növekedésen mentek keresztül, addig a lakásépítések és a születések száma drasztikusan csökkent. Érdekesség, hogy a turizmus azonban újra kiemelkedő növekedést mutatott, ami főleg a külföldi vendégeknek volt köszönhető.
2025 első felében a bruttó átlagkereset 693 ezer forint volt a teljes munkaidőben dolgozók körében, ami nettó 476 ezer forintot jelentett, figyelembe véve az adókedvezményeket is. Az adatok alapján Budapest vezet a legtöbb fizetéssel, ahol a fővárosi cégeknél dolgozók átlagosan 576 ezer forintot keresnek havonta, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében ez az összeg csupán 356 ezer forintra tehető. Ez a 200 ezer forintos különbség figyelemre méltó, hiszen a budapesti keresetek az országos átlag 1,2-szerese, míg Szabolcs-Szatmár-Beregben a munkavállalók csak a háromnegyedét keresik a jobb helyzetben lévő kollégáiknak.
Az országos átlagkereset 9%-kal nőtt az elmúlt évhez képest, és ez a tendencia több vármegyében is érezhető. A legjelentősebb emelkedés Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya vármegyékben figyelhető meg, ahol 10,3–10,8%-os növekedést tapasztaltak. Azonban Győr-Moson-Sopron és Nógrád térségekben a növekedés mérsékeltebb volt, 7-8%-kal.
Visszaesés a lakásépítések terén
2025 első félévében a lakásépítésekhoz kapcsolódó számadatok lehangoló képet mutattak: mindösszesen 5129 lakást vettek használatba, ami 15%-kal kevesebb, mint a 2024 első félévében regisztrált adatok. A különbség különösen Budapestet és a nagyobb városokat sújtja, ahol a lakásépítések száma 34%-kal csökkent. A kisebb városokban ugyanakkor minimális növekedés figyelhető meg, de a falvakban továbbra is erős a visszaesés.
Fokozódó infláció, csökkenő vásárlóerő
A kiskereskedelem szempontjából 2025 első felében a boltok forgalma 8790 milliárd forintra rúgott, ami 5,7%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A vásárlóerő azonban csökken, a kiskereskedelemben eladott mennyiség 2,4%-kal nőtt, ami a gyengülő forint és az általános árszínvonal emelkedésével van összefüggésben.
Egy magyar állampolgárra átlagosan 921 ezer forint bolti költés jut, ami havi 153 500 forintnak felel meg. Budapest kiemelkedően magas, 21%-kal többet költött az országos átlaghoz képest, míg a kevésbé fejlődő régiók, mint Nógrád vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg, 18-25%-os lemaradással küzdenek.
Demográfiai válság
A születések száma visszaesett, 2025 első felében összesen 34 969 újszülöttet regisztráltak, ami 7,9%-kal kevesebb mint egy évvel korábban. A halálozások száma viszont növekedett, 64 616 ember hunyt el az első félévben, ami 2,9%-os emelkedést jelent. A népességcsökkenés tehát továbbra is egyre aggasztóbb, hiszen az ország lélekszáma a természetes népmozgalom következtében 29 647 fővel csökkent.
A turizmus fellendülése külföldi vendégek révén
A turizmus terén 2025 első felében szembetűnő növekedés mutatkozott, a magyarországi szálláshelyek 4,5%-kal több vendégéjszakát regisztráltak. A főváros és Pest vármegye kiemelkedő teljesítményt nyújtott, ahol a vendégéjszakák száma 8,9, illetve 8,8%-kal nőtt. A külföldi turisták visszatérése világosan megmutatja, hogy a magyar turizmus kezdi legyűrni az elmúlt évek nehézségeit.
Összességében a KSH adatai rávilágítanak arra, hogy bár a magyar állampolgárok többet keresnek, a gazdaság számos kihívással néz szembe, amelyek folyamatosan formálják a mindennapi életet és a társadalmi helyzetet.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/ksh-varmegyek-keresetek-lakasepites-kiskereskedelem-demografia.818837.html
