Hogyan változik a magyar munkaerőpiac a technológiai átalakulással?
A WHC Csoport és az Oeconomus legújabb közös kutatása világosan jelzi, hogy a magyar munkaerőpiac közel negyede, körülbelül 922 ezer munkahely, érintett mellett a küszöbön álló technológiai forradalomban. Az előttünk álló átalakulás elsősorban az irodai és adminisztratív munkaköröket érinti, amelynek hatásait most tárják fel a szakértők. Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, a rendezvény megnyitásakor hangsúlyozta, hogy a technológiai fejlődés csak akkor válik versenyelőnnyé, ha a magyar kultúra és identitás középpontjában áll.
A konferencián elhangzott, hogy számos feladat gyorsan kiváltható, azonban a megfelelő kulcskompetenciák elsajátítása esetén más feladatok megerősödhetnek. A következő évek tehát kulcsszerepet játszanak abban, hogy a gazdaság mennyire tudja kihasználni az átalakulás lehetőségeit, valamint abban, hogyan reagál a munkaerőpiac a változásokra.
Az állam stratégiái a jövő foglalkoztatásának biztosítására
Hankó Balázs kiemelte, hogy a kormány célja, hogy a magyar tudomány és innováció Európa top tíz között legyen. Ehhez új programokat indítottak, mint például az Egyetem 2030, amely a felsőoktatás fejlesztését célozza meg. A miniszter szerint a jövő versenyképessége a mesterséges intelligenciától is függ, ami nélkülözhetetlen a magyar identitás megőrzése érdekében.
A kormányzat által bevezetett változtatások célja a munkaerőpiac igényeinek való megfelelés, ami érinti az egyetemi képzési modellek megújítását, az átképzési programokat és a mesterséges intelligencia-oktatás bevezetését a szakképző intézményekben. A jövőben minden szakképző iskola és felsőoktatási intézmény bevezeti az MI-hez kapcsolódó kurzusokat, amely olyan készségekkel ruházza fel a munkaerőt, amelyek nélkülözhetetlenek a modern munka világában.
Mesterséges intelligencia: lehetőségek és kihívások
Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elnöke arra figyelmeztetett, hogy míg sokan tartanak a mesterséges intelligencia fejlődésétől, a hangsúly azon van, hogy ezt a fejlődést miként tudja a társadalom és a gazdaság javára fordítani. A kelet- és délkelet-ázsiai országok már aktívan beépítik az MI-t a gazdaságuk működésébe, míg az Európai Unió inkább a szabályozásra fókuszál, ami hátrány lehet az innováció terén.
A jövőben várhatóan nem csak az egyszerű munkakörök fognak átalakulni, hanem a bonyolultabb feladatok is, amelyekhez innovatív megoldások szükségesek. Az irodai és tudásalapú munkákban a legnagyobb mértékű átalakulás várható, ahol a szakmai párbeszéd elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalatok és a szabályozók közösen találjanak megoldásokat a technológia által kínált kihívásokra.
A WHC és Oeconomus által megfogalmazott javaslatok között szerepel a célzott készségfejlesztés és a munkakörök újratervezése, különös figyelmet fordítva az irodai és ügyfélszolgálati területekre. Ezekben a szektorokban elengedhetetlen az automatizálás, hogy a dolgozókat a komplexebb feladatok irányába tereljék.
Felzárkózási lehetőségek és kihívások az érintett munkavállalóknak
A kutatás során figyelembe vették a fiatalok és a nők kiemelkedően magas arányát az érintett munkakörökben. A számukra felzárkózási lehetőségek kínálkoznak, amennyiben időben megszerzik a megfelelő készségeket. Az idősebb munkavállalóknak viszont célzott átképzési és elhelyezkedési támogatásra lesz szükségük, hogy az alacsonyabb mobilitás ne hátráltassa őket az új kihívásokkal való szembenézésben.
A mesterséges intelligencia tehát nemcsak kihívásokat, de lehetőségeket is rejt a jövő munkaerőpiaca számára. Ahhoz, hogy a magyar gazdaság sikeresen alkalmazkodjon a folyamatosan változó világban, elengedhetetlen a munkavállalók aktív bevonása és a megfelelő felkészülés a jövőbeli változásokra.
Forrás: Economx
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/whc-oeconomus-mesterseges-intelligencia-hanko-balazs.819245.html
