A magyar orvosok kiégésének drámai helyzete
A Magyar Orvosi Kamara, az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem által végzett reprezentatív felmérés rávilágított, hogy a magyar orvosok körében széleskörű kiégés és mentális problémák vannak jelen. A kutatás 32 000 orvost érintett, és felmérte a résztvevők lelki egészségét, közel 1400 véletlenszerűen kiválasztott orvos válaszaival.
Már az első jelentések is aggasztó eredményekről számoltak be: a depresszió és a kiégés szintje az orvosi pályán kimagasló, különösen a női orvosok körében, ahol az öngyilkossági hajlam 70%-kal meghaladja az átlagot. Az orvosok fele szenved különböző mentális betegségektől, ugyanakkor a megkérdezettek 42%-a depresszióval küzd, míg 28%-uk szorongással.
Az öngyilkosságé, mint rejtett probléma
Az egészségügyi szakmában dolgozók esetében az öngyilkossági kockázat a lakosság körében tapasztalható átlagos arányoknál jóval magasabb. Az eddigi kutatások alapján a magyar orvosok körében százból kettőnél súlyos önsértő gondolatok vannak jelen, és minden ötödik orvos kockázati csoportba tartozik. A stressz, a családi helyzet, valamint a munkahelyi terhek, mint például az ügyeletek száma, mind hozzájárulnak ehhez a rendkívül aggasztó helyzethez.
A kiégés tünetei és a következmények
A felmérés megállapította, hogy a megkérdezett orvosok 52,8%-a érzi magát érzelmileg kimerültnek, 42,8%-uk tapasztal deperszonalizációt, míg 45,9%-uk a személyes teljesítményük csökkenéséről számolt be. Különösen a fiatalabb orvosok – a 25 és 35 év közötti korosztály – körében található a legmagasabb arány, ahol a válaszadók 96,7%-ánál jelentkezik valamilyen szintű kiégés.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Álmos Péter, hangsúlyozta, hogy a helyzet sürgős intézkedéseket igényel, hiszen az orvosok lelki egészségére és jólétére nemcsak a gazdasági hatások, hanem a társadalom egésze szempontjából is jelentős hatással van. Az elvárások és a folyamatos nyomás alatt végzett munka, valamint az orvosokhoz való hozzáférés könnyűsége tovább növeli az öngyilkosság kockázatát, ami tragikus következményekkel járhat.
A rendszer reformjára van szükség
A helytelen munkahelyi körülmények, a túlterheltség és a családsegítő rendszerek hiánya nyomorúságos helyzetbe taszítja az orvosokat. Az OECD 2025-ös jelentése is kiemeli, hogy Magyarország egészségügyi kiadása vásárlóerő paritással számolva jóval alacsonyabb az OECD-országok átlagánál. Aki hisz abban, hogy ez a helyzet megoldódik, az illúziókban él. Az orvosoknak támogatás és megértés jár, nem pedig elvárások a szó minden értelmében.
Reálisan nézve humánus és hatékony reformsorozatra van szükség, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy visszanyerjék a gyógyításhoz szükséges motivációjukat, és megőrizzék egészségüket a nehéz körülmények között is.
Kérdés, hogy a társadalom mennyire hajlandó együttműködni ebben a rendkívül nehéz és fájó ügyben, ami nemcsak az orvosok, hanem a betegek boldogulását is érinti. A megfelelő intézkedések nélkül továbbra is olyan orvosok fognak dolgozni, akik nemcsak szakmai adottságaikkal, hanem mentális problémáikkal is küzdenek.
Az orvosok kiégésével és a mentális egészségükkel kapcsolatos kérdésekre sürgős válaszra van szükség, hogy elkerüljük a jövőbeli tragédiákat.
Forrás: www.economx.hu/belfold/mok-felmeres-egeszsegugy-orvosok-ongyilkossagi-hajlam.819944.html
