Elindult a Nagy Változás: Kőkemény Figyelmeztetés a Munkapiacra
A mesterséges intelligencia (MI) nem csupán technológiai jelenség: a munkaerőpiacot is radikálisan átalakítja. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az MI nem a meglévő munkahelyek megszüntetésére irányul, hanem inkább a feladatok átalakítását célozza, ezzel új kihívások elé állítva a munkavállalókat és az iparágakat. Magyarország célja, hogy ezt a fejlődést szövetségesként kezelje és a technológia segítségével magasabb hozzáadott értékű gazdasági tevékenységekre fókuszáljon.
A legújabb konferencián, amelyet a WHC Csoport és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szervezett, az MI hatását és a munkaerőpiaci kihívásokat tárgyalták. Volosinovszki Bence, a Mesterséges Intelligenciáért Felelős Kormánybiztosi Iroda szakértője, a legfontosabb trendekre hívta fel a figyelmet, beleértve a munkavállalók kontextus-menedzsment készségeinek fontosságát, amely gyakran nem található meg a különböző kutatásokban.
A magyar kormány stratégiái között szerepel, hogy a mesterséges intelligenciát a jövő fenntartható fejlődésének eszközeként használják. Az egyik kiemelt cél, hogy 2030-ra 2,5 millió ember alapvető MI-jártassággal rendelkező munkaerővé váljon. A kormányzati törekvések között szerepel a szakképzési rendszer gyors felzárkóztatása az MI gyakorlati alkalmazásával, ami nem csupán az elméleti tudást, hanem a gyakorlati készségek fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet.
Az államtitkárság hangsúlyozza, hogy a jövő munkaerőpiacán a rugalmasság és a kritikai gondolkodás kerül az előtérbe. A tervek szerint a digitális készségeken kívül megmarad a lexikális tudás és a kulturális identitás megőrzése is. A szakértők egyetértenek abban is, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak a munkaerőpiacot, hanem az oktatási szektort is átformálja, hiszen a felsőoktatási intézmények egyre inkább alkalmazkodnak az új követelményekhez.
Az ingatlanpiacot is éri a mesterséges intelligencia hatása; az MI megoldások alkalmazásával a gazdasági hatékonyság növelhető. Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület elnöke megerősítette, hogy a jövő munka világában az MI a feladatok átalakítását fogja elősegíteni, nem pedig a munkahelyek elvesztését. Ezzel egy új korszak kezdődhet a munkaerőpiacon, amely a technológiai fejlődés mellett hozzájárulhat a versenyelőny megszerzéséhez.
A munkaadók és a vállalatok feladata, hogy ösztönözzék az MI integrációját, ezzel párhuzamosan pedig a munkavállalók folyamatos képzésére is szükség van, hogy a változásokra felkészülten reagáljanak. Kónya László, a Deutsche Telekom ügyvezetője is figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia nem csupán eszköz, hanem a munkafolyamatok bővítésének és hatékonyabbá tételének kulcsa is, így a vállalatoknak jelentős szerepük van a technológiai innovációk kiaknázásában.
A konferencia során Zöld-Nagy Viktória helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormányzati stratégia három pillérre épül: a tanulás, a tudás és a rugalmasság fejlesztése. A cél, hogy a jövő munkaerőpiaca képes legyen alkalmazkodni a folyamatosan változó körülményekhez, ezáltal kihasználva a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket.
A jövő távlatában elmondható, hogy a mesterséges intelligencia nem egyszerűen eltünteti a munkahelyeket, hanem újakat teremt, amennyiben a gazdaság és a társadalom hatékonyan tudja marginalizálni a változásokat.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/whc-oeconomus-munkaeropiac-mesterseges-intelligencia-kerekasztal.819910.html
