Repülőrajt helyett lefulladás: Brutális hátrány Lengyelországhoz képest
Friss GDP-adatok szerint Magyarország továbbra is az Európai Unió leggyengébben teljesítő országai között szerepel, míg Lengyelország kiugróan magas növekedést mutat, akár hatszor gyorsabban fejlődve. A különbség mögött nem csupán külső tényezők állnak, mint a háború vagy a német gazdaság gyengesége, hanem mélyebb problémák is rejlenek a magyar gazdaságpolitikában.
A legfrissebb adatok alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a 2025-ös harmadik negyedévben mindössze 0,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, míg a lengyel GDP 3,8%-kal emelkedett. Az adatok tükrében világossá válik, hogy a magyar gazdaság stagnál, míg a lengyel növekedés robusztus és dinamikus.
Az Eurostat elemzése rámutat, hogy Magyarország a tagállamok közt sereghajtó, olyan gyenge negyedéves mutatókkal, mint Írország, Románia és Finnország, amelyek szintén elmaradtak a növekedési várakozásoktól. Az éves összesítés szerint Magyarország 0,6%-os GDP-bővülése az EU harmadik legalacsonyabb növekedési rátája, csupán Németország és Finnország teljesítménye marad el tőle.
A gyenge gazdasági teljesítmény mögött magas finanszírozási költségek, visszafogott beruházási kedv és bizonytalan gazdaságpolitikai környezet húzódik meg. A kormányzati vezetők, köztük Nagy Márton, a gazdasági miniszter, a külső tényezőkre hivatkozva próbálják magyarázni a magyar gazdaság gyengeségét, azonban Lengyelország példája éles ellentmondást mutat, hiszen ők is hasonló nehézségekkel küzdenek.
Lengyelország esete azt bizonyítja, hogy a politika és a gazdasági modellek főbb elemei alapvetően befolyásolják a növekedést. A lengyel gazdasági modell stabilitása és diverzifikációja lehetővé tette, hogy újra hozzáférjenek az uniós forrásokhoz, ami óriási ösztönzőt jelentett a fejlődésben. Ezzel szemben Magyarország egyre inkább nettó befizetővé vált az EU-n belül, ami azt jelenti, hogy több forrást utal Brüsszelnek, mint amennyit kap. A különbség szembetűnő, és felveti a kérdést, hogy kivitelezhető-e gazdasági felélénkítés uniós támogatások nélkül.
Az Oeconomus Gazdaságkutató elemzése további rávilágítást ad arra, hogy az elmúlt három évtizedben Lengyelország stabil növekedési pályán maradt, míg Magyarország változások nélkül stagnál. Ez a különbség nem csupán gazdasági teljesítménybeli, hanem a kormányzati intézkedések és reformok hiányának is tudható be.
A magyar kormány a költségvetési kiadások drasztikus növelése után, a választások után hirtelen érvényesített megszorításokkal zárta le a növekedést. Piotr Kalisz, a Citi Handlowy vezető közgazdásza szerint a gyors fiskális szigorítás komolyan érintette az állami beruházásokat, amelyeknek jelentős multiplikátorhatásuk van, közvetlen hatással a gazdaság teljesítményére.
Összességében a magyar kormány gazdasági modellje, amely a „haveri kapitalizmus” jelenségében gyökerezik, már nem csak az ország versenyképességét, hanem a jövőbeli növekedési kilátásokat is veszélyeztetni látszik. Az alacsony hitelminősítés és a drága állampapírok hozzájárulnak a befektetők bizalmának csökkenéséhez, míg a politikai feszültségek Brüsszellel tovább ronthatják a helyzetet.
A jövő Magyarország számára jelenleg kérdéses, hogy képes lesz-e kijutni a stagnálásból, és ha igen, milyen irányú reformokra lesz szükség a gazdasági dinamizmus visszaszerzéséhez, míg Lengyelország a növekedés példájaként újra meg újra megmutatja, hogy a stabilitás és a reformok milyen komoly előnyöket nyújtanak egy gazdaság számára.
Forrás: Economx.hu
