Drasztikus helyzet az egészségügyben: a betegek isszák meg a spórolás levét
A kórházak adóssága drámai mértékben nőtt, az idei év végére a szakértők becslései szerint elérheti a 100 milliárd forintot. Rádai Tamás, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatója úgy véli, hogy csak jelentős priorizálással lehetne megoldani a helyzetet. Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára adósságrendezést sürget, így év végéig sürgős intézkedésekre lenne szükség.
A Magyar Államkincstár (MÁK) az október végi adatok szerint 61,9 milliárd forinttal tartozik az eszközbeszállítóknak, míg az egyetemi klinikákkal együtt ez a tartozás 85,7 milliárd forintra nőtt. A várakozások szerint év végéig a tartozások a 100 milliárd forintot is elérhetik.
Rádai Tamás hangsúlyozta, hogy a kórházakban kifizetetlen számlák miatt a beszállítóknak banki vagy tulajdonosi finanszírozással kell pótolniuk a kiesett bevételeket, ami súlyosbítja a helyzetet.
Az ETOSZ a hazai innovatív orvostechnikai szektor érdekképviselete, amely 2012-ben indult tíz tagvállalattal, mostanra körülbelül harminc tagot számlál. A finanszírozási nehézségek különösen a kisebb cégeket sújtják, egy tízmilliós kintlévőség komoly problémát okozhat, míg a nagyobb cégek esetén a többmilliós követelés finanszírozása is horribilis összegeket emészt fel.
Rádai Tamás elmondta, hogy a kedvezőtlen üzleti környezet késleltetheti az innovatív termékek magyarországi bevezetését és a szükséges beruházásokat, ezáltal nemcsak a beszállítóknak, hanem az egész nemzetgazdaságnak is hátrányos következményei lehetnek.
Az idei költségvetésben biztosított 150 milliárd forint többletforrás nyár végéig enyhítette a kórházak likviditásának problémáit, azonban a lejárt számlák száma továbbra is nőtt. Az eredetileg kitűzött cél, hogy ne maradjanak 60 napnál régebbi tartozások, sajnos nem teljesült. Rádai Tamás figyelmeztetett, hogy a kórházak fizetőképessége drasztikusan romlik, ami újabb adósságokhoz vezet.
Bár a beszállítók javuló kintlévőségekkel számolnak, a követelések volumene alig csökkent, így a költségvetési hatások kedvezőbbé válására lenne szükség. A Belügyminisztérium által vezetett Adósságkezelési Munkacsoport legutóbbi ülésén a beszállítók szükségesnek tartották az év végi részleges adósságrendezést.
A beszállítók, köztük az orvostechnikai vállalatok, természetesen nemcsak a stabil működésükre, hanem a rendszeres és hatékony kormányzati intézkedésekre is számítanak a jövőben. A 2026. januári lehetséges konszolidáció reménye továbbra is él, azonban a költségvetés és az infláció alakulása bele fog szólni a tényleges helyzetbe.
Összességében elmondható, hogy a magyar egészségügy jelenlegi helyzete kétségbeejtő, és a betegek szenvedik meg a spórolások következményeit, amennyiben a kormányzat sürgősen nem lép.
