Rekordpénz és rekordveszély: a csalók már a kasszában vannak
Magyarországon soha nem mozgott még ennyi pénz digitálisan, és soha nem volt ekkora jelentősége annak, hogy ki, hogyan és milyen védelemmel vesz részt ebben a pénzforgalomban. Ezt a fontos témát fogja körüljárni a 2026. január 28-án megrendezésre kerülő Financial Fraud Summit konferencia, amely a Thermal Hotel Heliában lesz elérhető.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint 2025 harmadik negyedévében a bankkártyás vásárlások száma megközelítette a 480 milliót, ezzel új történelmi rekordot döntött, és éves szinten 5 százalékos növekedést mutat. A tranzakciók értéke szintén kiugróan magas, 4500 milliárd forint közelébe emelkedett, a növekedés mértéke 9 százalékot meghaladóan alakult.
Bár a csalások aránya a teljes forgalomhoz viszonyítva még mindig alacsony, az esetek száma és a kárérték egyértelmű növekedést mutat. A védettség ugyanakkor jelentősen javult, és a „visszaszerzési arány” is kedvezőbben változott. A jelenség azonban nem tűnt el; csak új célpontokat talált.
A digitális tranzakciók világában a kereskedők már nem lehetnek válogatósak: a bankkártyás megoldások mellett egyre inkább teret nyernek az alternatív elektronikus fizetési módszerek. Kiemelendő a nemrégiben bevezetett qvik fizetési megoldás, amely 421 ezer tranzakciót generált, több mint 17 milliárd forint összegben. Érdekes megfigyelés, hogy míg a bankkártyás vásárlások átlagértéke 9500 forint körüli, addig a qvik-fizetések esetében az átlagos tranzakció értéke már megközelíti a 40 ezer forintot.
A Raiffeisen Bank lakossági üzletágának vezérigazgató-helyettese, Rajna Gábor kiemelte, hogy a QR-kódos megoldás nem csupán alternatíva a kártyás fizetési rendszerek mellett, hanem azok kiegészítéseként is funkcionál, ami különösen fontos a gyorsaság és a biztonság szempontjából.
Márkus Gergely, a Mastercard regionális vezetője hangsúlyozta a csalásokkal való felkészülés jelentőségét, amely a folyamatok alapkövetelménye lett. Egy nemrégiben végzett kutatás megállapította, hogy az adatvédelmi incidensek áldozatai közül 43 százalék soha nem lép kapcsolatba a károsodott szolgáltatóval.
Sármay Bence, a Visa magyarországi vezetője szintén kifejtette, hogy a legfrissebb adatok alapján a kkv-k iránti bizalom 40 százalék körüli, ami kedvezőbb arány, mint amit a nagyvállalatok vagy állami intézmények esetében tapasztaltak.
Kósa Anna, az Erste Bank compliance vezetője bejelentette, hogy bankja az elmúlt évben 7,4 milliárd forintnyi ügyfélpénzt védett meg a csalásokkal szemben. Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára is megerősítette, hogy a digitalizáció felgyorsításához célzott szakpolitikai és pénzügyi támogatásra van szükség, aminek érdekében a kormány zöld fényt kapott különböző programokhoz és pályázatokhoz.
A Financial Fraud Summit jelentősége abban rejlik, hogy először a kkv-k szemszögéből tárgyalja a pénzforgalom és a velejáró csalások kérdéseit. Rekordösszegek mozognak digitálisan, és ahol pénz van, ott a csalók is megjelennek. A valódi kihívás az, hogy a vállalatok felkészülten álljanak a kihívások elé.
