Az orvosok mentális egészségi állapota válságban
A Magyar Pszichiátriai Társaság kongresszusán, Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke beszélt a magyar orvosok szorongásairól és depressziós tüneteiről. Az orvosi munkakörök kimerítő igénybevételének következményeként a megkérdezett orvosok körülbelül kétharmada depresszióra utaló jeleket mutatott. A helyzetet súlyosbítja, hogy sok gyógyító alkoholfogyasztási problémákkal is küzd.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint Európában a mentális egészségi problémákkal küzdő orvosok aránya 28% körüli, míg Magyarországon ez az arány drámaian magasabb, elérve a 39%-ot. Ezen adatok talán megdöbbentőek, de a magyar orvosok közül minden harmadik fő dolgozó szenved valamilyen mentális betegségben. A helyzet még elszomorítóbb, ha figyelembe vesszük, hogy a hazai egészségügyi dolgozók csaknem fele – 46% – számolt be a jólét hiányáról.
Álmos Péter hangsúlyozta, hogy az orvosok munkahelyi környezetében sok esetben nem tudják megfelelően, morálisan elfogadható módon végezni a feladataikat. A folyamatos túlóra és a krónikus munkaerőhiány jelentős terhet ró rájuk, ami a szabadságok kivételére is kiterjed. Eddig a Kúria is foglalkozott a szabadságok kérdésével, de sokan mégis képtelenek ezeket kivenni.
Az orvosok körében mért alkoholfogyasztás adatai is aggasztóak. Egy nemrégiben készült felmérés alapján, amelyből 1380 orvos válaszolt, a résztvevők 91%-ának nincs problémája az alkohollal. Ugyanakkor 8,9%-nál problémás alkoholfogyasztás merült fel, 0,7%-nál pedig már káros alkoholfogyasztás is észlelhető, míg kivételes esetekben 0,1%-nál valószínűsíthető az alkoholfüggőség.
A depressziós hajlamok és a szorongásos zavarok jelei nemcsak az orvosok mindennapi életét nehezítik meg, hanem egészségügyi rendszert is komoly kihívások elé állítják. A pszichoterápia területén a finanszírozási problémák tovább súlyosbítják a helyzetet. Az egészségbiztosítók évente mindössze 100 ezer órányi pszichoterápiás ellátást finanszíroznak, míg a magánellátásban közel kétmillió órányi szolgáltatást rendelnek meg. Ezen a téren a magyar pszichoterápia finanszírozása évtizedek óta kedvezőtlen — a káros hatásokat a betegek is megérzik, ami tovább rontja a rendszer helyzetét.
Példátlan helyzet áll fenn a pszichikai és fizikai egészségügyi szolgáltatások között, amely sürgős reformot igényel. Az orvosok erőfeszítéseik ellenére nem könnyíthetik meg a betegek helyzetét, hiszen saját mentális jólétük is a tét. A finanszírozási gondok orvoslása és a pszichoterápiás ellátás reformja nem csupán orvosi, hanem közegészségügyi kérdés is, amelynek megoldásához sürgős intézkedések szükségesek.
