Pénzügyi lehetőségek a szén-dioxid megkötésében: Kihívások és kilátások a gazdák számára
A talajban megkötött szén-dioxid új, piaci alapú bevételi lehetőséget kínálhat a mezőgazdasági termelőknek. Azonban a karbongazdálkodás folyamatba állítása még mindig sok kérdést vet fel. A várható bevételek vonzóak lehetnek, hiszen elméletben jelentős összegek érhetők el, a fölkészültség és a szükséges szabályozási sokaság nagyobb része még gyerekcipőben jár.
Óvári Csilla, az Agrárközgazdasági Intézet Klíma- és Környezetkutatási Osztályának vezetője, az Agroinform számára beszélt a kihívásokról és lehetőségekről. A szakértő hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság kulcsfontosságú szerepet játszik az uniós klímapolitikában, mivel a klímasemlegesség eléréséhez nem csupán a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére, hanem annak megkötésére is szükség van.
A karbongazdálkodás lényege, hogy a gazdák akkor kapnak anyagi juttatást, ha képesek hitelesen mérni és igazolni a talajban megkötött szén-dioxid mennyiségét, vagy ha a kibocsátásukat csökkentik, például kevesebb műtrágya használatával. Az elért eredmények tonnában kifejezhetők, és ez alapján karbonegységek keletkeznek, amelyeket a piaci szereplők vásárolnak meg.
Óvári Csilla figyelmeztetett arra, hogy a szén-dioxid önkéntes karbonprogramok keretén belül tonnánként 20-30 eurós áron kerülhet értékesítésre, de a hektáronként elérhető mennyiségek változatosak, és a várhatóan 3-5 tonna helyett gyakran csak töredékük realizálható a tényleges gazdálkodás során.
Fontos megjegyezni, hogy a szénmegkötés folyamata hosszadalmas, és az uniós mérési, ellenőrzési, valamint tanúsítási rendszerek fejlesztés alatt állnak. Várhatóan 2026 után indul el az EU-szintű szabályozott karbonpiac, és a gazdák által realizálható tényleges bevételek is csak egy-két év gyakorlati alkalmazást követően válnak esedékessé.
A karbongazdálkodás elősegítheti a talajkímélő művelést, a vetésforgó bővítését, a szervesanyag visszapótlását, az agrárerdészeti rendszerek kialakítását, valamint a műtrágya használatának csökkentését. Összességében a szakértő kiemelte, hogy a gazdák számára e lehetőség kihívásokkal teli, és a hosszú távú gondolkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy reális elvárásokkal vágjanak bele a karbongazdálkodás rejtelmeibe.