Zuhanó GDP és politikai botrány Romániában
Románia gazdaságát kettős válság fenyegeti, mivel az ország két egymást követő negyedévnyi visszaesés után technikai recesszióba került. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) friss adatai alapján a 2025 negyedik negyedévében a bruttó hazai termék (GDP) 1,9%-kal zsugorodott a harmadik negyedévhez képest, ami arra utal, hogy a gazdasági környezet tovább romlik.
A GDP alakulása különösen aggasztó, hiszen a harmadik negyedévben is visszaesés volt tapasztalható: ekkor a GDP 0,1%-kal csökkent. A féléves statisztikák alapján a harmadik negyedévben mért előző negyedévi növekedés, amely 1%-os pozitív fordulatot mutatott, már a múlté, a jelenlegi tendencia tehát a gazdaság komoly megingását jelzi.
Érdekes, hogy éves összevetésben a negyedik negyedév adatai alapján a GDP nyers adatai 0,1%-os növekedést mutatnak, de a naptárhatással kiigazított számok szerint 1,6%-os csökkenést regisztráltak. Ez a két eltérő adat súlyosan torzíthatja a gazdaság reális teljesítményének megítélését.
A 2025-ös évre vonatkozó előrejelzések szerint a GDP 0,6%-kal fogja meghaladni a 2024-es értéket, ami megfelel a költségvetés-kiigazítás során megfogalmazott növekedési célnak. Meglepetés, hogy a bukaresti kormány a költségvetés tervezésénél még 2,5%-os növekedéssel számolt, amit mostanra jelentősen lefelé kellett módosítani.
A politikai viták kereszttüzében került napvilágra, hogy a volt miniszterelnök, Florin Cîțu, éles kritikát fogalmazott meg a kormány gazdasági kommunikációjával kapcsolatban. Cîțu véleménye szerint a kormány szándékosan kihagyja a „recesszió” kifejezést, hogy a helyzet súlyosságát palástolja, ehelyett inkább az éves növekedési számokra fókuszál, amely félrevezető képet ad a valóságról. A politikus hangsúlyozta, hogy a technikai recesszió tényét figyelembe kell venni, és felhívta a figyelmet a kormányzati és költségvetési politikák hatásaira, amelyek a gazdaság lassulásához hozzájárulhatnak.
A kormány képviselői ezzel szemben az INS adataira hivatkozva úgy érvelnek, hogy a gazdasági statisztikák nemzetközi módszertan szerint készülnek, és az éves adatok továbbra is növekedést mutatnak. Rámutatnak arra, hogy a rövid távú visszaesés mögött külső tényezők is állnak, például az európai konjunktúra gyengülése és az ipari kereslet visszaesése.
Az ország költségvetése is szenved a nehézségektől: Románia a tavalyi év során a második legnagyobb hiányt produkálta az államkasszában, amely több milliárd forintnyira rúg. A helyzet kezelésére sürgető szükség van, különben a befektetői bizalom tovább csökkenhet, ami tovább súlyosbíthatja a gazdaság állapotát.
