Lesújtó jelentés az egészségügyről: nem szűnt meg a korrupció, csak átalakult
Magyarország ismét a Transparency International rangsorában az EU legkorruptabb tagállamai között szerepel, miután 2025-ben mindössze 40 pontot ért el a maximális százból. Ennek következtében az ország a globális rangsorban a 82. helyről a 84. helyre csúszott vissza, ezzel Bulgáriával együtt a sereghajtó pozíciót foglalja el. Az állapot az elmúlt másfél évtized folyamán nemcsak a nagyszintű korrupció terjedésének megakadályozásának hiányát mutatja, hanem a jogállami intézmények folyamatos leépülését és a politikai befolyás erősödését is. Miközben a mindennapi kiskorrupció, mint például a rendőrségi kenőpénzek és a hálapénz jelenléte csökkent, a jelentések arra figyelmeztetnek, hogy ez nem a probléma eltűnését, hanem inkább átalakulását jelzi.
A legutóbbi felmérések eredményei alapján a magyar választók kiemelt fontosságúnak tartják az egészségügyi ügyeket és a korrupciót a politikai diskurzusban, amely során a miniszterelnök-jelöltek vitája során várhatóan hangsúlyos szerepet fognak játszani. A 21 Kutatóközpont által végzett kutatás tanúsága szerint a választások közeledtével a választók körében a megélhetés (21%), az egészségügy (19%) és a korrupció (15%) szerepelnek a legfontosabb témák között.
Az egészségügy helyzete különösen érzékeny a korrupciós kockázatokkal szemben, amelynek a háttérben egy különleges jelenség áll: a magántőkealapok, amelyek jelentős állami megrendeléseket kaptak az utóbbi években. Az átlátható közbeszerzési folyamatok hiánya az ilyen jellegű pályázatok körüli politikai és üzleti érdekek összefonódásához vezetett, ami súlyosan csökkenti a rendszerek felelősségre vonhatóságát és átláthatóságát.
A Transparency International legfrissebb jelentése szerint a Magyar Orvosi Kamara céljaival ellentétben, miszerint a hálapénz ellen szigorító lépéseket tettek, a közeli jövő még mindig tele van nehézségekkel. A politikai hatalom és az orvosi közötti összefonódás, amely a magánellátásnak kedvez, új formákat öltött. A nagyszabású közbeszerzések körüli viták és a politikai irányelvek változásai nem csupán a korrupció mértékét érintik, hanem az egészségügyi ellátás minőségére és elérhetőségére is hatással vannak.
Ugyanakkor a hálapénz elleni fellépés szigorítása nyomán több mint négyszáz egészségügyi dolgozó ellen indult eljárás szedte meg az utóbbi években. A Nemzeti Védelmi Szolgálat szerint egyre több orvos és egészségügyi dolgozó érintett válik a korrupciónak tartott ügyekben, amely komoly kihívásokat jelent az egészségügyi rendszer fenntartására és a társadalom bizalmának helyrebillentésére.
Összességében a jelentések azt mutatják, hogy Magyarország korrupciós helyzete kettős: míg a mindennapi visszaélések egy része visszaszorult, a nagyszabású közpénzfelhasználás átláthatósága továbbra is korlátozott. A jövő feladata, hogy ezen a kérdéskörön dolgozva elérjük a rendszerszintű és tartós megoldásokat, amelyek a közérdek és a közszolgáltatások tényleges védelmét célozzák.
